1001 ötlet
By Kolozsvári Rádió
Karriertörténetek, amelyek sokszor nemcsak az egyén, a közösség mindennapjait is meghatározzák. Meghívottaimmal az ötlettől a megvalósításig tartó folyamatról, annak örömeiről és buktatóiról beszélgetünk, pénteken a négy órai hírek után a Kolozsvári Rádióban, majd a Spotify-on is.
● Instagram: www.instagram.com/1001otlet/
● Facebook: www.facebook.com/bea.kristaly
● Web: www.kolozsvariradio.ro/
Boros Csaba: „nem a zene által szeretném kifejezni magam, a zene egyszerűen megszólított"
Boros Csaba Csíkszentdomokoson született, kis kitérővel érkezett a zene világába, tanulmányait a csíkszeredai Képzőművészeti Líceumban kezdte, majd a színművészet fele fordult. Csíky Boldizsár zeneszerző hatására kezdte el zenében is képezni magát, ami oda vezetett, hogy feladja színészi pályafutását, és a zeneszerzés terén alkosson tovább.
Azóta számos színházi produkció létrejöttében vett részt zeneszerzőként. Nemrég a Leta Popescu rendezésében megvalósuló Regina Nopții zenéjéért az UNITER a legjobb eredeti zene és sound design díjra jelölte. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban nemrégiben bemutatott Én vagyok a szél című előadás zeneszerzőjeként több rendben is a városban tartózkodott, így sikerült az 1001 ötletben is beszélgetnünk.
Szalai Kati: óriási felelősség, hogy hogyan használjuk fel a kalotaszegi mintakincset
A 2025-ös milánói és a francia divathéten is részt vesz ruhakollekcióival Szalai Kati bánffyhunyadi születésű divattervező, aki alkotásain a kalotaszegi mintakincset ötvözi modern szabásvonalakkal.Szalai Katalin Bánffyhunyadon született, kispetri nagymamájától már gyerekként megismerhette a kalotaszegi mintakincset, fafaragó édesapjától pedig a kézművesség iránti szeretetett. Pár éve aztán úgy döntött, régi álmát – és ez esetben egy tényleges álmát – váltja valóra azzal, hogy kalotaszegi varrotasokat felhasználva készít modern szabásvonalakkal rendelkező ruhákat. Sőt, úgy tűnik, mozgalom van kibontakozóban, amelynek célja újra divatba hozni a kalotaszegit, hiszen Nagyváradtól Kolozsvárig, Kispetritől Szentlászlóig immár 17-en járulnak hozzá munkájukkal a kollekciók kialakításában.
Egy család erőfeszítése a közösség értékének megmentésében
5 éves felújítási munkálatok után, 2023-ban adták át a válaszúti Bánffy-kastélyt, amelynek helyén korábban a Bánffy család udvarháza állt.
Balla Csaba asztalosként tevékenykedik, de dolgozott már a Szent Mihály templom famunkáinak felújításán is, és egy idő után őt kérték fel, hogy a válaszúti Bánffy-kastély ékét jelentő faburkolatot megmentse. A határidők viszont ellene dolgoztak, így a családja segítségét kellett kérnie.
Az 1001 ötletben a farestaurátori munkáról és egy család közös erőfeszítéseiről is beszélgettünk, a közös kapocs pedig a válaszúti Bánffy-kastély. Meghívottaink: Balla Csaba farestaurátor, felesége Rita és két lányuk: Éva és Eszter.
Kispetri: Kalotaszeg a javából, de valahogy mégis más
Hogyan éled újjá egy közösség, amelyet a jobb megélhetés reményében elhagytak a fiatalabb lakói, de amely ugyanakkor megnyugvást nyújt a nagyvárosi létben megfáradtaknak? Zsigmond András panziótulajdonos mesélt Kispetri életéről, mindennapjairól.
Mesterségem címere: közösségépítés
Hogyan lehet kapcsolatot teremteni azokkal a kamaszokkal és fiatalokkal, akikről úgy hírlik, hajlamosak elzárkózni, a saját világukban élni? Grunzó Tímeával, az UNDA 62 ifjúsági központ megálmodójával beszélgettünk.
Grunzó Tímea nem kereste, a szakmája talált rá. Több éven át dolgozott különböző civil szervezeteknél, egy éve működteti az UNDA 62 ifjúsági központot. A közösségi térként funkicónáló központ története azonban jóval régebbre nyúlik vissza.
Több éven keresztül tervezett és előkészített álma vált valóra, amikor tavaly februárban megnyitotta kapuit az UNDA 62, fiataloknak szóló közösségi tér. Ez egy olyan hely, amely lehetőséget nyújt az ismerkedésre, a szabadidő hasznos eltöltésére és még arra is, hogy az ide látogatók olyan képességeket sajátítsanak el, amelyekre a mindennapi életben szükségük lehet, de amire az iskolarendszer nem készíti fel őket.
Lehet-e szakma a közösségépítés? Többek között erről is beszélgettünk. De Timi mesélt arról is, hogy számára hogyan sikerül a fiatalabb generációkkal való kapcsolatteremtés. Elöljáróban csak annyit: türelem kell hozzá és lehet, hogy meglepő, de segít a kézműveskedés.
Ami rég kemény munkának számított, a ma emberének kikapcsolódás
Az Arachne szövőműhely története egy száz éves szövőszékkel kezdődött. Lázár Dániel asztalosként dolgozik, egy szilágsági egyesület felkérésére kellett rekonstruálnia egy szövőszéket, és ha már annak megépítését kitanulmányozta elkészítette saját prototípusát is. A rajta való munka pedig már mondhatni gyerekjátéknak tűnt. De ha mégsem lenne egyszerű a szövés maga, Dani szereti a kihívásokat.
Ebben a felfedezőmunkában csatlakozott hozzá felesége is, Lázár Alíz, aki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának óraadó tanára. Jelenleg, egyéb tevékenységeik mellett közösen működtetik az Arachne szövőműhelyt, ahol 4-8 órás foglalkozások során sajátíthatják el az érdeklődők a szövés képességét.
És, hogy miért lehet érdekes a 21. század emberének egy olyan tevékenység, amelyet évszázadok óta gépesítettek? Hát például óriási sikerélménnyel jár, akár már egy centi anyag leszövése is.
Lázár Alíz és Dániel meséltek az Arachne szövőműhelyről az 1001 ötletben.
A zenében találni meg a hivatást és a közösség szolgálatát
Az orgona magasztossága, a hagyományosabb egyházi énekek szépsége ragadta meg a kántorságban, az elmúlt húsz évben pedig azon dolgozott, hogy azt a végtelenül gazdag zenei örökséget, amelyet a Szent Mihály templom rejt tovább örökítse. Potyó István kántor-karnagy az 1001 vendége.
Lehet-e élményalapú a vásárlás? A Dits Dots működtetői szerint igen
A Dits Dots megálmodója, Spiță Edit tulajdonképpen vásárolóként látta hiányát annak, hogy nincs egy olyan üzlet, ahová besétálva kézműves termékek közül válogathat. Saját vállalkozását létrehozva az élmény alapú kapcsolódásra törekszik, hiszen szerinte teljesen más az az élmény, amikor lehetőségünk van megtapintani, megszagolni, felpróbálni az adott terméket vásárlás előtt. Tervei megvalósításához pedig nagyszerű társra talált Tófalvi Szidóniában.
- Hány excel táblázat kell egy kolozsvári kisvállalkozás működtetéséhez?
- És mi az, amit a rengeteg munka mellett ebből a folyamatból tanulni lehet?
- Hogyan lehet mindezt összeegyeztetni családdal és más munkahelyekkel?
Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgetünk meghívottainkkal az 1001 ötletben.
Beanbag animációs stúdió: ha egyezik az érték, nem csak meló a megrendelés
Az animáció nem csak rajzfilmeket takar, felhasználási módja végtelen. Sőt oktatása is hasznos lehet, már egészen kis kortól. Segít a megfoghatatlan dolgok feldogozásában, a lelassulásban, de akár abban is, hogy a korunkra jellemző információdömpingben értsük is, amit látunk. Kassay Réka a Sapientia EMTE adjunktusa, a Beanbag animációs stúdió vezetője volt az 1001 ötlet vendége.
Oliver White: a hosszútávú tartalomgyártói siker titka, ha van saját stílusod
Egy poénból feltöltött Tiktok videóval kezdődött Oliver White története. Mára már több mint kétszáz ezer követője van a platformon. A székelyföldről származó fiatal jelenleg Magyarországon él, szókimondó videói a Tiktokon népszerűek, de szeretné a Youtube-on is növelni közönségét és a közétett tartalmak sokszínűségét, minőségét.
Hogyan lehet erdélyi fiatalként helytállni a magyarországi tartalomkészítők között? Oliver White volt az 1001 ötlet vendége.
Mr. Musette: „hiszek abban, hogy bármilyen művészet terápia is"
Az egyetem befejezése után reklámgrafikusként dolgozott, de egy idő után rájött a logók tervezése nem az ő világa, inkább rajzolni szeretett. Az alkotás ugyanis mindig megnyugtatta, és az igazság az, hogy még az is nyugtató, ha nézzük, ahogy rajzol.
Mr. Musette, azaz Vass József jelenleg illusztrátorként dolgozik, sajátos, színes világot alkot. Amikor csak magának rajzol, sokszor nyúl a népmesék és mondák világához. Egyre kevesebbet dolgozik digitálisan, egy idő után rájött, hogy hiányoznak számára a festékei és színes ceruzái.
Mindezek mellett pedig tanító bácsiként dolgozik, de ott sem engedi el az ecsetet és a ceruzát. És nem csak rajzórán. Bevallása szerint nem csak ő tanítja a kicsiket: „olyan komolyan vesszük, mi illusztrátorok ezt a rajzolást, meg a festést, hogy elfelejtünk játszani a színekkel és a formákkal."
- Mennyiben más ha egy illusztrátor megrendelésre készít munkákat, és milyen amikor szabadon rajzol;
- Hogyan kell dolgozni akkor, amikor egy rajznak tereket kell betöltenie, nem füzetlapokat?
Te érted, hogy mit mondd a kutyád?
Megváltozni látszik a kutyatartáshoz való hozzáállásunk. Már kevéssé házőrzőt, mint inkább társaságot keresünk választott ebünkben. De tudjuk megfelelően kezelni? A K9 Nation kutyatrénere, Mátyás László adott néhány tanácsot az 1001 ötletben.
Mielőtt magunkhoz veszünk egy kutyát fontos eldöntetnünk, hogy milyen céljaink vannak vele. Fajtánként és egyedenként változik, hogy milyen igényei vannak, és ebből kiidnulva milyen törődést igényel. Azt is fontos figyelembe vennünk, hogy mennyi időt tudunk házikedvencünkre szánni naponta. Ahhoz, hogy ne okozzon gondot, szellemileg és fizikailag is le kell kötni. "A fáradt kutya, jó kutya. Nem számít, hogy egy palotában lakik vagy egy másfél szobás lakásban" - mondja Mátyás László.
De talán a legnagyobb tanács, amit kutyatrénertől kaphatunk az az, hogy figyeljük kutyánk jelzéseit. Bár léteznek fajtajegyek minden kutyának más az ösztönrendszere, nekünk kell megtanulnunk, hogy mire és hogyan reagál kedvencünk. A meglévő adottságok alapján viszont sok mindenben fejleszthető a kutyánk.
Vitáris Iván: az „öreg kis szottyos" rockzenéhez mindig egy kicsit vissza lehet térni
Októberben mutatják be a Belle Époque című legfrissebb lemezüket, Vitáris Ivánnal, az Ivan & The Parazol frontemberével még a nyáron beszélgettünk azokról az alkotói folyamatokról, amelyek őket mozgatják, a színpadon való kitárulkozás veszélyeiről és arról is, hogy összehasonlítható-e a versenybiciklizésnek az alkotással.
2010-ben alakult az Ivan & The Parazol zenekar, azóta túl vannak már 5 stúdiólemezen, most októberben jelenik meg legfrissebb Belle Époque című albumuk.
Dalaikban törekszenek a kortalanságra, függetlenül attól, hogy angol vagy magyar nyelven énekelnek. Vitáris Iván, a csapat frontembere szerint dalszerzőként szeret olyan dolgokról írni, amelyek nemcsak egy adott korhoz, hónaphoz vagy döntéshez, politikai berendezkedéshez illenek.
Minden kezdeményezésnek megvan a támogatója. Csak tudni kell megtalálni őket
Mit jelent az adományszervezés? És hogyan lehet leépíteni azt a tévhitet, hogy ha valaki adományokra építi szervezetének a működését, annak folyamatosan kéregetnie kell? Mi a különbség az adomány és a közösségi finanszírozás között?
A Fundraising Lab két éve működik, adományszervezés területén adnak tanácsokat civil szervezeteknek, egyesületeknek és alapítványoknak. De a két alapító munkássága már jóval korábbra tehető, fiatal koruk óta tevékenykednek különböző közösségekben, és a fundraising területén is több éves tapasztalatra tettek már szert. Ezt a tudást szeretnék másoknak is átadni, mert az adományszervezést is lehet hatékonyan és szakszerűen végezni.
Először azt mondtuk volna, hogy civil szervezetek képviselőinek ajánljuk a mai 1001 ötletet, de az igazság az, hogy bárki számára hasznos lehet, aki szeretne tevékenyen részt venni közösségeink alakításában. Szoták Mitzivel, a Fundraising Lab egyik alapítójával a gyakorlati tanácsok mellett, arról is beszélgettünk, hogy:
- hol a határ az állam és az egyén felelőssége között;
- miért fontos az erős civil szféra;
- hogyan lehet megtalálni és megtartani a potenciális adományozókat?
Via Transilvanica: magáért a vándorlásért kell elindulni, akkor meglep, hogy mire találunk az úton
Via Transilvanica egy életre szóló élményt nyújt, függetlenül attól, hogy milyen céllal vágunk bele. Kevesen tudják viszont, hogy az 1400 km hosszú útvonal nagy mértékben önkéntes munka lévén jött létre.
A Via Transilvanica a bukovinai Putna kolostortól a dunaparti Szörényvárig tart. Gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral járható be. Ajánlotta olvasóinak az amerikai Time magazin, a The Guardian, tavaly Europa Nostra közönségdíjat nyert. Egyre népszerűbb a külföldi turisták körében, de a helyi vándorok is szívesen választják az útvonalat függetlenül attól, hogy sportteljesítményként vagy spirituális utazásként tekintenek rá. Bár nem tudják pontosan felmérni, ebben az évben már nagyjából 7 ezren túráztak a Via Transilvanica különböző szakaszain.
Székely Anna, a Tășuleasa Social Egyesület ügyvezetője az 1001 ötlet vendége.
Raklap: „nagyon fontos, hogy együtt legyünk, akkor van igazán jelentősége a zenénknek”
A sepsiszentgyörgyi Raklap nem törekszik arra, hogy megfeleljen a zeneipar elvárásainak. Azért zenélnek, mert szeretik csinálni, mert szeretnek együtt lenni. Az 1001 ötletben beszélgettünk a csapat tagjaival.
A Kolozsvári Magyar Napok idején találkozhatott a közönség környékünkön a zenekarral, akiknek tagjai még a koncertet megelőzően látogattak el stúdiónkban. Az 1001 ötletben Mihály Dorka énekessel, Duka Máté, gitárossal, Hubbes Matyi énekessel, Kerezsi Tas, dobossal és Kolozsi Soma, basszusgitárossal beszélgetünk. A csapat hatodik tagja Kolozsi Tamás hiányzott az interjúról, de azért róla is több rendben szó esett.
- Hogyan határozza meg zenéjüket a különböző zenei háttér?
- Mi tartja össze őket csapatként? Hogyan bírkóznak meg a zeneipar kihívásaival?
- Elvárja-e a közönség, hogy egy újabb szia mamá-t jelentessenek meg, és ha igen eleget tesznek-e ennek a kérésnek?
Az interjú meghallgatható a lejátszóra kattintva, vagy a Spotify-on és Apple-podcasten is.
Mutasd a nyelved, megmondom, ki vagy!
Ránki Sára bűnügyi nyelvész volt az 1001 ötlet vendége, aki szerint mindenki felelős azért, amit mondd. Függetlenül a társadalmi poziciójától.
Ránki Sára kutatta a börtön nyelv kialakulását, megfejtette egy bűnbanda titkos nyelvét, a nyelvi profilozás egy bűntény esetén a szakmájának a része. Végtelenül szereti a munkáját, elsősorban azért mert a nyelv szerelmese. Munkájának egyik alappillére az, hogy sok típusú szöveget kell ismernie, folyamatosan képzi magát.
Milyen az, amikor csak szórakozásként olvas? Ki tudja-e kapcsolni a bűnügyi nyelvészt, amikor magánbeszélgetésekből hallja ki a mögöttes tartalmat? Miért nem értjük sokszor egymást, ha ugyanazt a nyelvet beszéljük?
Fiala Borcsa: „akkor is írnék, ha senki nem fizetne érte"
Fiala Borcsa a magyarországi WMN magazin újságírója, több ifjúsági és felnőtteknek szóló regény szerzője. Fiataloknak írt könyveiben sokszor inspirálódik saját gyerekkorából és környezetéből. Azért szeret gyerekeknek könyvet írni, mert olyankor bármit kipróbálhat, amit a valóságban nem merne.
Elmondása szerint akkor is írna, ha ezért senki nem fizetne (csak a főnökei és a kiadók meg ne tudják), nagy szerelmese a szavaknak, amit a nagymamájától örökölt. De ugyanilyen nagy szerelmese a gasztronómiának is. Egyik legutóbbi könyvében, A legrövidebb út a nők szívéhez címűben gasztroegypercesekkel szórakoztatja közönségét.
Fiala Borcsával könyvei apropóján beszélgettünk arról, hogy:
- miért a nagyszülőkkel lehet a legnagyobb kalandokat átélni egy gyereknek;
- miért fontos, hogy mindenki kikamaszkodja magát a kamaszkorában, és hogyan lehet ezt a sokszor zűrös időszakot átélni;
- honnan eredeztethető a mindenen átsugárzó pozitivitása és jókedve?
Nyáry Krisztián: „magyarról magyarra fordítok”
Nyáry Krisztián tanított már irodalomtörténetet egyetemen, volt politikai kommunikátor, kommunikációs szakember, vezetett könyvkiadót. Jelenleg a Líra Csoport kreatív igazgatója, kéthetente jelentkezik könyves podcastjével a Buksóval, közben pedig folyamatosan kutat történetek, emberi sorsok után.
12 éve a barátai szórakoztatására kezdte el írni magyar szerzők szerelmi életéről szóló bejegyzéseit, ebből született később az Így szerettek ők című könyve, amelyet jó néhány követett. Legutóbbi könyvében, az Így ettek őkben, olyan magyar írókat mutat be akik az evés, az étkezési szokások vagy a főzés ábrázolásán keresztül mutatnak be valami érvényeset a világról.
Amikor arról kérdeztük, hogy mit tart eredeti szakmájának azt mondta: „magyarról magyarra fordítok." Hogy mit is ért pontosan ezalatt, az kiderül a beszélgetésből.
Csapat, felelősségvállalás, kaland = cserkészet (1001 ötlet KMN kiadás)
Kiss Gellérttel, a Makkai Sándor Cserkészcsapat vezetőjével a Kolozsvári Magyar Napok idején beszélgettünk.
Ebben az részben kivételesen nem egy személyt, vállalkozást vagy kezdeményezést ismerhet meg a hallgatóság, hanem egy határokon átívelő közösséget. Kiss Gellért, a Makkai Sándor Cserkészcsapat vezetőjének történetén kereztük néztük meg közelebbről mit jelenet cserkésznek lenni. Geli, amellett hogy saját cserkészcsapatának tart foglalkozásokat, a Kolozsvárra érkező vándor cserkészekért is felel. Úgy vonja be társait a szervezkedésbe, hogy az ne csak felelősség, hanem szórakozás is legyen, ezáltal is elkötelezetté téve őket a cserkészet iránt.
Kitértünk arra is, hogy:
- milyen módon fejleszti a kisdiákokat a cserkészprogramokon való részvétel;
- hol van a határ a kaland és a vakmerőség között;
- mi motiválja azokat a cserkészeket, akik mondhatni minden szabadidejüket a cserkészetre áldozzák?
Készültünk a 2025-ös jubileumi táborra is, ahol azt ünneplik, hogy 35 év után Romániában is újra megalakult a cserkészet.
Műsorvezető: P. Kristály Bea
F2F Tripla: egy lapra tettek mindent
A Tripla taxis alkalmazás ötletgazdái nyerték a Fiatalok a Fiatalokért mentorprogram záró versenyét, időközben felmondtak addigi munkahelyeiken, hogy teljes gőzzel vállalkozásuknak szenteljék az idejüket.
Milyen az az ötlet, amiért érdemes feladni a biztos megélhetést? Miért éri meg egy kísérletezőbb, tanulással és olykor nehézségekkel teli utat választani? Az 1001 ötletben az elmúlt hetekben a Fiatalok a fiatalokért vállalkozásfejlesztői program mentoraival beszélgettünk. A sorozat záró részében a program versenyének győztesei, a Tripla taxis alkalmazás ötletgazdái, Szász Norbert és Nagy Szabolcs a vendégünk.
F2F Erős Lóránt: Nagyon sokan a marketinget egyenlővé teszik azzal, hogy mit és mikor posztolunk
A digitális marketing nemcsak arról szól, hogy a közösségi médiában posztolunk. Hogyan lehet megtalálni egy adott vállalkozás számára a leghatékonyabb marketingeszközt? Mit jelent a digitális marketing és működhet-e egy hosszútávra tervező cég nélküle?
A Kreatív Kolozsvár által szervezett Fiatalok a Fiatalokért vállalkozói mentorprogramra jelentkező csapatok marketing-, pénzügyi-, menedzsment- és hr-szakembereknek tehették fel kérdéseiket. Az elmúlt hetekben a képzésben résztvevő szakemberekkel beszélgettünk az 1001 ötletben, legutóbb Erős Lóránttal, a Cognitive Creators marketing vezetőjével.
F2F Danguly Csongor: A pénzügyi tervet bármikor felül lehet írni
A Fiatalok a Fiatalokért vállalkozói mentorprogramra jelentkező csapatok marketing-, pénzügyi-, menedzsment- és hr-szakembereknek tehették fel kérdéseiket. Ezekben a hetekben a képzésben résztvevő szakemberek némelyikével fogunk beszélgetni az 1001 ötletben, legutóbb Danguly Csongor közgazdász volt a vendégünk.
Mi a különség a pénzügyi tanácsadás és a kiszervezett pénzügyi vezetői szolgáltatások között? Hogyan tud egy vállalkozó mások által összeállított tanácsadói csomag szerint dolgozni? Többek között erről is beszélgetünk Danguly Csongor közgazdásszal.
F2F Makkai Bence: Kisvállalkozásban nagyon fontosak az emberi kapcsolatok
Makkai Bencével, a Vizualitas Studio vezetőjével beszélgettünk, aki nemrégiben mentorként vett részt a F2F vállalkozásfejlesztő programban.
Hogyan motiválom a csapatot? Mikor engedek? Mikor kell ráhúzni? A legtöbb esetben ezeket a problémákat, kihívásokat kreatívan kell kezelni. Illetve szükséges az emberismeret és egy kis tapasztalat is – vallja Makkai Bence.
Szerinte a kisvállalkozásokban nagyon nagy értéke van a személyes kapcsolatoknak, de abban is hisz, hogy csak lelkesedéssel nem lehet a számlákat rendezni.
A Fiatalok a Fiatalokért vállalkozói mentorprogramra jelentkező csapatok marketing-, pénzügyi-, menedzsment- és hr-szakembereknek tehették fel kérdéseiket. A következő hetekben a képzésben résztvevő szakemberek némelyikével fogunk beszélgetni az 1001 ötletben.
A Bencével készült interjú a sorozat első része.
A glamping szempontjából a legfontosabb a természetközeliség, de a kényelem sem elhanyagolandó
László Tamás és párja Boróka úgy érkezett haza Angliából közel tíz kint töltött év után, hogy volt a tarsolyukban jó néhány vállalkozás ötlet, amit szerettek volna megvalósítani. Volt amiről le kellett mondani, volt olyan, amit elindítottak, majd eladták az ötletet. Jelenleg a vendéglátás terén próbálnak újító megvalósításaikkal utat törni.
TogetherNest nevű vállalkozásuk során újragondolják a kempingezés élményét. A természet közelségét kínálják, maximális kényelemmel és ízléses környezettel fűszerezve. Legutóbb egy svédországból hozott hajót alakítottak át szálláshellyé. Így a bekuckózás is egy teljes más megközelítésbe került.
„Egy szép szakma köré társul egy nagyon csúnya ipar. Ennek a kettősségét bírni kell"
13 éve színpadon a FUNKorporation zenekar. Amikor a jelenlegi csapat egy része elkezdte az együttzenélést 17 éves volt a legfiatalabbik, azóta túl vannak nagyon sok koncerten szakmai és magánéleti mérföldköveken és kihívásokon. Mindeközben pedig a zeneipar is teljes mértékben megváltozott.
A kolozsvári FUNKorporation történetét ismerhetik meg az 1001 ötlet legutóbbi adásából.
- Hogyan lehet szakma és személyes vállalások között egyensúlyozni több mint tíz éven át, úgy hogy sosem a gazdasági megélhetés volt az elsődleges cél, mégis fontos szempont, hogy a zenekar ilyen értelemben is fenntartható legyen?
- Milyen 5 embernek zenélni?
- És milyen amikor egy manele buli után tomboló tömeg előtt állsz fel a színpadra?
Bajusz Gábor dobossal, menedzserrel beszélgettünk.
Szociális érzékenyítés és olvasásnépszerűsítés egy vállalkozásba gyúrva
Erdélyben nem találkozunk túl gyakran azzal a jelenséggel, hogy sérült fiatalok megjelennek a munkaerőpiacon. A marosvásárhelyi Gemma könyves kávézó ez ellen szeretne tenni, közben pedig az olvasásnépszerűsítést és a helyi termelők támogatását is küldetésének tekinti. Hogyan lehet összehangolni három ennyire jelentős célt, úgy hogy közben a vállalkozás fenntartása is egy jelentős feladat?
A Gemma Book Café egyik alapítójával, Daray Erzsébettel beszélgettünk.
A filmforgatások igazi svájci bicskája – de mi is pontosan a Rat Bag?
Prokop Bencével, a kameratáskákat gyártó Focus Rat alapítójával beszélgettünk, többek között arról, hogyan készül az a reklám, ami nem tűnik reklámnak?
Prokop Bence, ahogy ő fogalmaz a pult másik oldaláról érkezik, 17 évesen kezdett el Youtube videókat készíteni, de azóta dolgozott már operatőrként nagyipari produkciókban is. Tudja hogy mire van szüksége a filmes szakmának.
Pár éve hozta létre Focus Rat nevű vállalkozását, Kolozsváron tervezett és gyártott kameratáskákat készítenek, amely segít a forgatások során stabilizálni a kamerát, könnyen hordozhatóvá tenni nagyobb eszközöket is.
Na de kik a vásárlóik? És, hogyan lehet elérni mondjuk a tengerentúli piacot? Prokop Bencével beszélgettünk.
Fb: www.facebook.com/FocusRatOfficial
Insta: www.instagram.com/focus_rat/
Alapítványnál dolgozni nem hobbi
László Zsuzsa, a Yuppi táborokat szervező egyesület elnöke volt az 1001 ötlet vendége, akivel beszélgettünk civil szervezeti létről, az adományozáshoz való viszonyunkról és arról is, kik állnak egész évben a Yuppi táborok mögött.
Több mint tíz éve szerveznek élményterápiás táborokat diabéteszes, rákos és autoimmun betegségekkel élő gyerekeknek és családjaiknak. A táborban való részvétel a kezdetektől fogva ingyenes, a hozzá szükséges forrásokat pedig adományokból, támogatásokból próbálják előteremteni.
László Zsuzsával beszélgettünk arról, hogy
hogyan alakult az évek során közösségeink önkéntességhez való hozzáállása;
hogyan oszlanak meg egy egyesületben a feladatok? Ki az aki egész évben a yuppi mögött van;
hogyan lehet adományokból előteremteni egy ekkora kaliberű programsorozat fedezetét;
lehet-e karrierút a civil szervezeti lét?
Egy új nyelvet tanul, aki hangszeren játszik
A kolozsvári Instru-Mentor Egyesület arra törekszik, hogy azoknak is biztosítson hangszertanulási lehetőséget, akik nem szeretnének zenész karriert befutni. Rengeteg pozitív hozadéka van annak, ha valaki hangszeren tanul játszani, még akkor is ha nem szeretne hegedű- vagy zongoraművész lenni. A zene szeretetéért, a vele járó egyéb hasznos tudásért, mint a koordináció, koncentrálóképesség fejlesztéséért is érdemes lehet. Ugyanakkor hangszeren játszani olyan, mintha elsajátítanánk egy teljesen új nyelvet. Az Instru-Mentor Egyesület munkáját ismerhetik meg a mai 1001 ötletből. Fodor Lilla Dorottya hegedű- és brácsaművésszel az egyesület egyik oszlopos tagjával beszélgettünk.
Azokat a szerepeket szeretem, amelyekkel nem szeretünk szembenézni
Rácz Endrét láthattuk már a Váróterem és a Reactor független színházi társulatok előadásaiban, a Bagota Béla rendezte Valan című filmben, valamint Cristian Mungiu R.M.N című produkciójában, jelenleg pedig a Statia Teatru / Muzical csapatával dolgozik együtt.
Miért nem létezhet a világban csak a jó? Hogyan hívja fel a figyelmet egy kabaré a szakmai kiégésre esetleg az orvosok romániai helyzetére? Beszélgettünk a kolozsvári független színházak helyzetéről, szakmai kiégésről, zenés színházról és arról is miért éppen III. Richárd lenne az a szerep, amit mindenképpen szeretne eljátszani.
Stația Teatru / Muzical Facebook: https://www.facebook.com/Statiateatru Rácz Endre Facebook:https://www.facebook.com/endre.racz.98
Nem akarok két egyformát, és ha akarnék, sem tudnék készíteni
Nádudvary Mária és László más-más megközelítésből érkeztek a kézművesség felé, mára azonban társai egymásnak az életben és a szakmában is. Mária kézzel festett kendőket, kiegészítőket, László pedig ezüst ékszereket készít. „Mindenben segítjük egymást, értjük egymás nehézségeit, időnkénti ötlettelenségeit, frusztrációit. Egymás mankói vagyunk” - mesélik.
Miért hálás Nádudvary László azoknak a mestereknek, akik nem fogadták be útja elején inasnak? És miért tud kiteljesedni a batikolás spontaneitásában Mária? Kiderül az 1001 ötlet legutóbbi epizódjából.
Facebook:
https://www.facebook.com/Nadudvaryjewelry
https://www.facebook.com/RainbowartbyNadudvaryMaria
Instagram:
https://www.instagram.com/rainbowartbynadudvarymaria/
https://www.instagram.com/nadudvaryjewelry/
Honlap:
https://nadudvary.ro/en/
https://rainbowart.ro/ro/author/maria/
Máthé Kincső: „én nem tudok kicsit. Ha bármit, akkor nagyon"
Hogyan lehet megállítani a vajas kenyeret esés közben? Hogyan pihen egy maximalista? És milyen amikor Máthé Kincső az egy éves születésnapjára készülő Pertu meghívottjainak életében „kajtat”?
Máthé Kincső dolgozott már online és print lapnál, ismerhetjük őt televíziós műsorvezetőként és rádiósként is. „Újságíró vagyok” jelenti ki kategórikusan egy bemutatkozó szövegben. Jelenleg a Pertu portré podcast készítésében találta meg a szakmai kihívást. Hisz a rendesen elvégzett munkában, ami nem csak a ráfordított időt, figyelmet és energiát, hanem szíve minden szeretetét jelenti.
Háromszék legközvetlenebb podcastjének műsorvezetőjét kérdezzük az 1001 ötlet egyik legközvetlenebb beszélgetése során ma délután a 4 órai hírek után.
Pertu Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100089853981055
Pertu Instagram: https://www.instagram.com/pertuharomszek/
Máthé Kincső Instagram: https://www.instagram.com/mathe.kincso/
Biztonságot ad, ha visszanyúlunk a gyökereinkhez
Lehet úgy hagyomány őrizni, hogy az nem naftalinszagú. Ádám Rebekával a csíkszeredai Zengő Tér ötletgazdája, működtetője volt a vendégem.
Ádám Rebeka zenepedagógus gyerekkorában testvérével sokszor kísérte el édesanyját a különböző általa vezetett hagyományőrző foglalkozásokra. Az akkor szerzett élmények, tapasztalatok meghatározták életpályáját, és a csíkszeredai Zengő Tér későbbi létrejöttére is nagy hatással voltak. Ádám Rebeka szerint szükség van egy olyan helyre, ahol zeng az élet.
Facebook: https://www.facebook.com/aZengoTer
Instagram: https://www.instagram.com/zengoter/
Kürti Andrea: félek attól, hogy megragadok egy szinten, mert akkor abba kell hagyni a történetet
Kürti Andrea a könyvillusztrátori szakma egyik ismert és elismert tagja, sőt alakítója. Amikor az érettségi után a művészeti egyetemet választotta sokan furcsállták a döntését. Tanulmányainak befejezése után kezdetben gyermekruhákat és színházi jelmezeket is tervezett. Egy ideje azonban az illusztrálás mellett kötelezte el magát, illetve már lassan tíz éve a Gutenberg Kiadó művészeti vezetője.
Jellegzetes munkái számos gyerekkönyv világát gazdagítják, de a felnőtteknek szóló irodalomban is megtalálta helyét. A legutóbbi 1001 ötletben Kürti Andrea illusztrátorral beszélgettünk.
Kürti Andrea Facebook: https://www.facebook.com/kurtiandi
Kürti Andi Instagram: https://www.instagram.com/kurti.andrea_illustrator/
A történet, amely egy fehér Trabanttal kezdődött
Török Gergely, a Vanity Kustom autókárpitos műhely megálmodója két egyetemi diplomát cserélt kétkezi munkára. A varrógépek mellett találta meg a szakmai küldetését. Egykori munkahelyén eljutott arra a pontra, amikor már nem érezte azt, hogy miért érdemes neki azt csinálnia, egy öreg fehér Trabant felújítása közben talált rá új szakmájára.
Mi áll egy karrierváltást eredményező döntés mögött? Hogyan lehet visszaadni az embereknek a vezetés élményét? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk.
A Vanity Kustom honlapja: https://vntk.ro/
Alkotni tanítás helyett biztonságos közeget nyújtani, hogy a gondolatokból alkotás legyen
Kalló Angéla képekkel foglalkozik, a belső- és külső világának képeivel, közben fiatalokat tanít arra, hogy megismerjék saját alkotói folyamataikat. A kolozsvári művészeti egyetem tanáraként az elmúlt évek során több generációnak is segített abban, hogy megértse saját belső folyamatait, ezáltal segítve elő azt a nagyon érzékeny kibontakozást, ami az alkotás során történik.
A saját alkotói folyamataitól indultunk, és az alkotni tanítás módját is megpróbáltuk felfejteni. A beszélgetés egyik fő állomása mégis a víz volt, és nem csak annak a ténye, hogy Kalló Angéla második helyezést ért el a jegesvízi úszó világbajnokságon.
Minél kevésbé ideális a környezet, annál pikánsabb az építészet
De létezik-e egyáltalán ideális környezet? És mi teszi érdekessé a tervezői folyamatot? A kolozsvári Tektum tervezőiroda tett elénk egy fehér lapot, ezen próbáltuk megrajzolni az építészet jelenlegi kihívásait.
A Tektum építészeti iroda 2005 óta működik, fontos számukra, hogy az általuk jegyzet épületek összhangban legyenek környezetükkel, de az is, hogy terveikkel változást idézenek elő. Olyan épületek köthetőek hozzájuk, mint a Házsongárdban nemrég átadott lutheránus kápolna, a frissen befejezett Gyalui várkastély, vagy éppen a marosvásárhelyi Caritas központ, és természetesen számos lakóház.
Az iroda 2021-ben új székházba költözött, amelyet teljes egészében ők terveztek. Az épület különlegessége, hogy egyik oldalát az egykori későközépkori városfal nyugati szakaszának maradványa alkotja, amely ugyan fokozott kihívások elé állította a tervezőket, mégis megérte a vállalni azokat. Tóthfalusi Gábor építész és csapata tulajdonképpen újra láthatóvá tette az egykori városfalat, annak feltételezhetően római kori részletével együtt. A mellé tervezett épület alázattal viszonyul a falhoz, és a későbbi építet környezethez is. A külső burkolatot képező tégla például harmonikusan idomul a környezetében található tűzfalakhoz. A Tektum építészeti iroda székháza tükrözi mindazt, amit az ott dolgozók képviselnek.
- Hogyan tették láthatóvá az egykori városfalat, milyen kihívások elé állította annak léte a székház tervezőit?
- Milyen kihívások elé néz a mai építészet?
- Miért lehet izgalmas egy tervezőnek, műemlékvédelmi épületeket újraalkotni, ahol fontos az elődök elképzeléseinek tiszteletben tartása?
Tóthfalusi Gáborral a Tektum építészeti iroda vezetőjével beszéglettünk az 1001 ötletben.
„Az éneklés száz százalékos jelenlétet igényel”
Elsőre talán nehezebben befogadható műfaj az opera, de ha megvannak hozzá a megfelelő kulcsaink, akkor izgalmas kincseket rejt. Ebben a világban kalauzol bennünket Antal Livia operaénekes.
Családja kezdetben féltette a zenei pályafutástól, Antal Livia viszont kitartó munkával bizonyította be, hogy helye van ezen a pályán. Olyan szerepekben láthatjuk a Kolozsvári Magyar Opera színpadán, mint Eliza a My Fair Lady-ből, a furfangos Zerlina Don Giovanni operájából, Vereczki Szilvia a Csárdáskirálynőből, vagy ha kortárs operákra gondolunk, akkor Veronika Selmeczi György Boldogasszony lovagja című operájából.
- Mit jelent számára az, hogy állandó kapcsolata van a zenével?
- Mit javasol azoknak, akik még csak most ismerkednek az opera világával?
- Hogyan lehet a zenére összpontosítani egy olyan előadás során, ahol száznál is többen forgolódnak a színpadon és a színpad körül a produkció létrejöttében?
Antal Livia operaénekessel beszélgettünk.
Te ismered a kedvenc filmed helyi forgalmazóját?
Ritka, hogy utána nézzünk annak, hogy egyik-másik filmet melyik cég forgalmazza az országukban, pedig főleg a független filmek esetén jelentős a szerepük a mozis kultúra alakításában. A kolozsvári székhelyű Cay Films részéről Nagy Csilla és Bogdán Zenkő volt a vendégünk.
Tömegével készülnek manapság a filmek, csak győzzünk közülük választani, ilyen értelemben a forgalmazó is egy fajta szűrő. A Cay Films forgalmazói vállalkozást Nagy Csilla alapította, miután egy magyarországi, hasonló profilú cégnél szerzett tapasztalatokat. Azóta több Erdélyben is bemutatott filmet köszönhetünk munkájuknak, legyen szó játék- vagy animáció filmekről. Olyan filmek romániai vetítéseit köszönhetjük nekik, mint a Sick of myself (Rosszul vagyok magamtól), az OldBoy, There's Something in the Barn (Van valami a pajtában), vagy ha az animációkat nézzük akkor a Muklák kalandok – bajos bajkeverők vagy a Pil a neveletlen királylány. A jelenleg is a mozik programjában szereplő, Miller’s Girl című filmet, amelynek főszereplői Jenna Ortega és Martin Freeman, szintén a Cay Films forgalmazza.
Nemrégiben úgy döntöttek, hogy az animációs filmek terjesztésére külön részleget hoznak létre, ez a Yay Films nevet viseli. Utóbbival egyfajta többlet értéket szeretnénk teremteni, törekszenek a moziba járás kultúrájának újradefiniálására, szülő-gyerek közösségi programként való értelmezésére. Fontos számukra a többnyelvűség is, ezért több, általuk forgalmazott animációs filmet magyar és román szinkronnal is meg lehet tekinteni.
Nagy Csillával és Bogdán Zenkővel beszélgettünk arról, hogy:
- mi alapján döntenek egyik vagy másik film mellett;
- mekkora a verseny a filmforgalmazói piacon;
- mi az, amin áll vagy bukik a siker, mennyi múlik a produkción, mennyi a mozi hozzáállásán és mennyi a nézőkön?
„Ami egy vagy két óra alatt lejár, azt megelőzi sokszor hat hónap munka”
Első koncertjét még egyetemista korában szervezte, azóta nem tud elszakadni a színpad közelségéből, folyamatosan szervez, sokat épít eddigi tapasztalataira, tanul a hibáiból és soha nem kísérletez. Sánta Levente volt a vendégünk.
Olyan előadók koncertjeit bonyolította már csapatával, mint Sting vagy éppen a Deep Purple. De az általuk szervezett, a 80-as–90-es évek nosztalgiájára építő bulik is népszerűek. Sánta Levente első koncertjét még egyetemistaként szervezte, azóta rengeteget tapasztalt, többek között a Kolozsvári Magyar Napok fesztiváligazgatójaként is. Jelenleg a Backstage Production vezetőjeként tízezreknek szervez koncerteket.
- Lépést tud-e tartani a romániai és ezen belül a kolozsvári koncertszervezői piac a nemzetközivel?
- Mi az, ami már az első, általa szervezett koncerten megfogta ebben a szakmában?
- Minek kellene teljesülnie ahhoz, hogy Kolozsváron mondjuk Ed Sheeran vagy Adele koncertet lehessen szervezni? A piac igényei vagy az infrastrukturális tényezők befolyásolják jobban a koncertszervezői lehetőségeket?
Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Sánta Leventével, a Backstage Production vezetőjével.
„Az unalom csodákra képes"
A Blue Petal kézműves porcelán termékei összetéveszthetetlenek – kedvesek, színesek, játékosak, az első igazán „blue petalos" rajz egy unatokózós pillanatban született.
2014-ben a vállalkozás története, azóta rengetegen ismerték meg játékos, színes tárgyaikat a különböző vásárokban. A legutóbbi 1001 ötletben Szénási Szidóniával és Zsolttal beszélgettünk többek között a kézművesség sajátosságairól is:
„A kézművesség egy életmód, egy szabadabb életmód. Mi felelünk mindenért. Nyilván megvannak a nehézségek, bizonytalanságok, de nem cserélném el semmiért” – mondja Szidi az Blue Petal egyik megálmodója.
- Miért jelent számukra a kézművesség?
- Hogyan lehetne segíteni a kisvállalkozás buktatóival küzdő kézműveseket? Milyen kihívásokkal kell szembenézniük?
- Hogyan találtak rá egyedi stílusukra?
Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Szánási Szidóniával és Zsolttal.
„Kiskoromtól kezdve ez volt a vágyam, hogy mindent szebbé tegyek”
Meghívottunk Bocskai Gyopár díszlet- és jelmeztervező, A Fülemüle című előadás látványvilágának megálmodója.
Bocskai Gyopár először óvoda pedagógiát végzett és pedagógusként helyezkedett el, de mint mondja, már akkor is a kreativitásra fektette a hangsúly. Még óvónőként dolgozott, amikor elkezdett jelmezterveket készíteni, időközben pedig a kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen is elvégezte a textil szakot. Végül teljes egészében a színház világa vette át az irányítást, azóta több produkcióban felelt a jelmezekért és a díszletért, nemrég pedig egy nagyjátékfilmben is kipróbálta magát, Moldovai Katalin Elfogy a levegő című filmjének látványáért felelt.
Karácsony előtt mutatták be A fülemüle című előadást a Kolozsvári Magyar Állami Színházban, az előadásról készült legtöbb interjú kiemelte a produkció látványvilágát, amelyet szintén Bocskai Gyopár álmodott meg, „A Fülemüle díszlete és jelmezei egyfajta felütés az egész előadáshoz, minden másképp alakult volna, ha nem ilyen lenne a látvány” – fogalmazott Gergely Zsuzsa, a Kolozsvári Rádió művészeti magazinjának szerkesztője.
Az 1001 ötletben beszélgettünk:
- A Fülemüle látványvilágának kialakításáról;
- a film és színház közötti különbségekről;
- és arról is hány összetevőnek kell együtthatnia egy színházi látványterv sikerességéhez?
Nemcsak a jelentős személyiségek "aranyhangúak"
Az év utolsó 1001 ötletében egy kicsit a rádió háza táján kutakodunk, hiszen egy olyan értékes hangtár a miénk, amelyről érdekes többször is szót ejteni. Az Aranyhangok című műsorunk szerkesztőjével, Maksay Magdolnával beszélgettünk.
Maksay Magdolna kollégánk amellett, hogy a híradóink állandó munkatársa, 12 éve szerkeszti az Aranyhangok című műsorunkat. A Kolozsvári Rádió Aranyszalagtára olyan neves személyiségek hangját is őrzi, mint Cs. Gyimesi Éva, Fodor Sándor, Márton Áron püspök, Áprily Lajos, Poór Lili vagy éppen Kós Károly.
De nem csak az ő hangjukat érdemes a műsort hallgatni, rengeteg úgymond ismeretlen megszólaló gazdagítja a szó nemes értelmében a szalagtárunkat.
„Az idő és a megszólaló teszi arannyá az aranyhangot. De azt sem mondanám, hogy jelentős személyiségnek kell megszólalnia rajta. Szerintem a körösfői lakodalmas, ahol a lakodalmat ülő tömeg a főszereplő, az is pont olyan értékes és pont olyan arany" – vallja Maksay Magdolna.
Mekkora elköteleződésről, szakmai kitartás szükséges ahhoz, hogy egy ilyen típusú munkát valaki 12 évek keresztül végezzen? A tavalyi év végén beszélgettünk erről, de a beszélgetés idén is ugyanannyira érvényes.
Műsorvezető: P. Kristály Bea
„A legfontosabb szerintem az, hogy én nagyon szeretek játszani"
Szabó Kinga játszóházvezető tarsolyában nagyon sok a dal, a mondóka, a játék, sok kicsit és nagyot szórakoztatott, tanított már az évek során. Az 1001 ötletben mesélt arról is, hogy honnan meríti a jókedved, az energiát.
Talán túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nincs olyan kolozsvári magyar kisgyerekes család, aki ne ismerné, vagy legalább ne vett volna részt Kingrica legalább egy foglalkozásán. Szabó Kinga játszóházvezető szakmai oldalán az áll: KINGRICA házhoz megy igricelni, illetve mozgó játszóházat működtet. De azt is írhatná, hogy Szabó Kinga játszóházvezető, mézeskalács készítő, tojásíró szakértő, hagyományaink jeles ismerője. De ki is tulajdonképpen Kingrica, és van-e különbség közte és Szabó Kinga között? Az 1001 ötletben ennek is megpróbáltunk utána járni, de szó volt arról is, hogy miért fontos a hagyományaink ismeretet, a kézimunkázás.
Láthatunk-e egy fekete pacát vagy egy irka-firkát szépnek?
Bár folyamatos az alkotás a Fecsegő Ecsetek foglalkozásain, mégsem a tökéletes rajztechnika elsajátítása a cél. Zöld Blanka pszichológussal, rajzvizsgálati szakértővel beszélgettünk az 1001 ötletben.
Vannak helyzetek, amelyekre nincsenek szavak, amelyeket nehéz mondatokban kifejezni. Ilyenkor hívhatjuk segítségül a színket, ecseteket, maszatolásra szánt egyéb eszközöket. Zöld Blanka képzőművészeti iskolát végzett majd az egyetemen pszichológiát tanult, jelenleg azon dolgozik, hogy a csoportjaiba járó fecsegőknek, egy olyan eszközt adjon a kezükbe, amely megkönnyíti a kommunikációt, az önkifejezést, amely segít megérteni és levezetni folyamatokat, és amely még az önbizalom építésében is segíthet.
Az 1001 ötletben beszélgettünk kreativitásról, egyéni- és csoportos alkotásról, művészetterápiás eszközökről. Zöld Blanka pszichológus, a Fecsegő Ecsetek foglalkozások megálmodója volt a vendégünk.
A gyerekek egyből észreveszik, ha megjátszod magad
Hogyan lehet szolidaritásról, közösségiségről, kritikai gondolkodásról beszélgetni olyan gyerekekkel, akiknek az elutasítás volt az alapélmény eddigi életükben?
Működésének két éves évfordulóját ünnepli decemberben a Social Fiber Egyesület, amely sérülékeny csoportokból származó gyerekeken segít kritikai- és élménypedagógiás módszerekkel. Az egyesület tagjai rendszeresen tartanak foglalkozásokat Pataréten és gyermekotthonokban is, de együtt működtek Ukrainian Brothers Fun Club csapatával is, akikkel közösen a háború elől menekülő gyerekeknek tartottak vizuális műhelyt.
A Social Fiber csapatának a legfontosabb a közösségiség, annak tudatosítása, hogy mi is tehetünk a mellettünk élő, sokszor hátrányosabb helyzetből induló közösségekért, ugyanakkor azt is szem előtt tartják, hogy a velük együttműködő önkénteseket is megfelelőképpen felkészítsék, érzelmileg is támogassák. A magyarországi Deviszont Közösségi Térrel együttműködésben nemrégiben kialakítottak egy közös módszertant, amelyet a következő időszakban igyekeznek gyakorlatba ültetni.
A Social Fiber Egyesület alapítói közül Panek Zsuzsival és Madaras Dáviddal beszélgettünk.
Műsorvezető: P. Kristály Bea
Az egészséges táplálkozás, fenntarthatóság, szakácsmesterség és a csirkepaprikás története
Hogyan határoz meg egy szakmai életutat a csirkepaprikás? Szőcs Előd séf volt az 1001 ötlet legutóbbi meghívottja. Szőcs Előd séf a konyhaművészetben a szezonalitás és a házias ízek mellett teszi le a voksát, viszonylag korán rájött, hogy nagy mértékben határozza meg az étel milyenségét, az alapanyag minősége. A Vágó – Csíkcsomortáni Hentes Manufaktúra néven működő vágópont elindításával a minőségi húsok piacát is igyekszik megteremteni, azáltal hogy egyenes utat teremtenek a tenyésztőtől a tányérig.
De az ő történetében az is izgalmas, ahogy szakáccsá vált, korábban 18 évig jégkorongozott profi szinten a Csíkszeredai Sportklub csapatánál, majd egy hátgerincprobléma miatt váltania kellett, és bár kívülről meglepőnek tűnhet, számára a szakácsmesterség kézenfekvő volt. Szőcs Előd dolgozott a kolozsvári VIA étteremben, a Bálványosi Resort Fork éttermében, jelenleg a Székely Konyha és Kert műsoraiban láthatjuk. Lassan pedig egy éve, hogy segítségével megjelent a Ferencesek főztje című szakácskönyv, amely egy több mint 300 éves szakácskönyv receptjeit dolgozza fel újra.
Az 1001 ötletben beszélgetünk:
- a jégkorongozást követő nehéz, de eredményes váltásról;
- a húsfogyasztás etikus és környezetkímélő lehetőségeiről;
- a Ferencesek főztje című szakácskönyvről, gyömbérről és töltött káposztáról;
- valamint a mindent elindító csirkepaprikásról.
Pál Emőke: A szerep nem egy idegen lény, amibe be és ki kell lépni
Már diákszínjátszóként eldöntötte, hogy élete végéig színészként szeretne dolgozni. 2011-ben diplomázott Kolozsváron, azóta is erdélyi magyar és román színházi produkciókban játszik, mindemellett filmeket forgat és tanít. Legutóbb a Magasságok és mélységek című filmben vált a közönség kedvencévé, de a Váróterem Projekt és a Reactor független színházi társulatok előadásaiban is gyakorta láthatjuk őt. Pál Emőke keresi a komfortzónáján kívüli létállapotot, elmondása szerint ez az, ami inspirálja.
Dr. Fejér Szilárd: „Az emberek fogékonyabbak a szenzációra, mint a tudományra”
Nagyjából hetedikes kora óta tudja, hogy kémikus szeretne lenni. Úgy vették fel a Szegedi Tudományegyetemre, hogy még le sem volt érettségizve, tanulmányait végül Cambridge-ben folytatta. Munkája révén egészen közelről figyelhette meg a koronavírus járvány alakulását, és mivel egy idő után eléggé zavarta az álhírek korlátlan terjedése, úgy döntött, hogy Facebook oldalán ismeretterjesztő munkába kezd, közérthető módon magyarázta el a Coviddal kapcsolatos jelenségeket, fogalmakat.
Az 1001 ötlet vendége dr. Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam és a kolozsvári Pro Medical Center vezetője, akivel beszélgettünk:
- tudománynépszerűsítés nehézségeiről;
- a koronavírus járvány tanulságairól és az álhírek elterjedésének okairól;
- egészségmegőrzés lehetőségeiről.