Ügyvéd Podcast

A nemzetközi kibertámadások ma már nemcsak katonai kérdéseket vetnek fel: bankokat, vállalatokat és kritikusinfrastruktúrákat egyaránt érintenek. Ebben az epizódban szó lesz az államoknak betudható nemzetközi kiberműveletek jogi értékeléséről, a polgári adatok mint javak nemzetközi védelméről, a kibertámadásokból eredő biztosítási éskártérítési vitákról. Vajda János Kis Kelemen Bencét kérdezve arra keresi a választ, hogyan sodródhatnak az ügyvédek– akár nemzetközi irodákban, akár hazai praxisban – a kiberháború frontvonalába.

Kis Kelemen Bence

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi- és Európajogi Tanszékének adjunktusa. 2022-ben PhD fokozatot szerzett, 2024-től egyéni ügyvéd. Kutatási témái közé tartoznak a háborúban alkalmazandónemzetközi jogi szabályok, az adatvédelem, illetve az új technológiák jogi szabályozása. Monográfiája jelent meg a felfegyverzett drónok célzott likvidálások keretében történő használatáról.

Mire érdemes használni a nagy nyelvi modelleket? Mire képes már most a technológia, és milyen lehet ennek a recepciója a jogi munkafolyamatokban? Ezekről, és a Jogkódex AI-evolúciójáról Gerő Tamás beszélgetett Dancs Gáborral.

Dancs Gábor

Jogász, mérlegképes könyvelő, a BÜK szünetelő tagja, az ORAC Kiadó társtulajdonosa és elektronikus üzletágának vezetője.

A hatályos Büntető Törvénykönyv kapcsán professzor Tóth Mihály arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogalkotás célja inkább a szigor demonstrálása, mintsem a bűnmegelőzés. Az interjúban szó esik arról is, milyen társadalmi hatásai lehetnek ennek a szemléletváltásnak. Az elméleti és gyakorlati változásokról Gerő Tamás beszélgetett professzor Tóth Mihállyal

Tóth Mihály

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont professzora a bűnügyi tudományok területén – különösen a büntető eljárásjog és a gazdasági büntetőjog kérdéseiben – végzett jelentős tudományos munkát. Aktívan oktat és publikál; kutatásai hozzájárulnak a büntető jogi rendszer jobbmegértéséhez és fejlesztéséhez Magyarországon. 

Nem mindegy a beadvány betűmérete, se a terjedelme. Ezenkívül nem kell „kiabálni”, teátrálisan viselkedni, személyeskedni, a kelleténél terebélyesebben fogalmazni. Releváns tényállítás, tűpontos érvényesített jog és kereseti kérelem, a végén egy lényegre törő összefoglalóval – erre a négy pontra koncentráljon minden ügyvéd! Szemán Felicitász, a Fővárosi Törvényszék tanácselnök bírája Vajda János ügyvéd-pszichológusnak mesélt bírósági tapasztalatairól, a sokszor visszaköszönő ügyvédi szokásokról. A beszélgetés célja a két hivatásrend gördülékenyebb együttműködésének elősegítése volt.

Szemán Felicitász

Törvényszéki tanácselnök, címzetes táblabíró. 35 év tapasztalat családjogi ügyekben és a bírósági igazgatásban. 16 éve az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán igazságügyi protokoll témában oktató.

Legfrissebb podcast adásunkban Török Ferenc anekdotázik Gerő Tamásnak és a hallgatóknak visszaemlékezve az elmúlt 90 év sikereire és az ezek mögött meghúzódó rengeteg munkára, "véletlen" döntésekre, kisebb mozzanatokra, melyek meghatározták ezt a rendkívüli életutat.

Török Ferenc augusztus 3-án ünnepli 90. születésnapját, ezúttal kívánunk neki mi is, az Ügyvéd Podcast és az ORAC Kiadó nevében, nagyon boldog születésnapot, jó egészséget és további, hasonlóan aktív éveket!

Török Ferenc

1957-ben végzett az ELTE jogi karán, évekig dolgozott büntető bíróként, mellette válogatott szinten öttusázott. 1965-től polgári ügyvéd. 1964-ben Tokióban, majd 1968-ban Mexikóban olimpiai bajnok lett. 1979-től az ügyvédi tevékenység mellett az öttusa válogatott szövetségikapitánya és edzője volt, 1989-től az Öttusa Szövetség elnöke. Számtalan kitüntetés tulajdonosa, úgymint például NOB-tól életmű díj!

Magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.) az SZDSZ színeiben.

Négy gyereke, 9 unokája és 10 dédunokája van. Jelenleg is aktív ügyvéd.

Nem gondolta, hogy környezetjogász lesz, véletlenül sodródott e területre, de ma már nem is tudna mást elképzelni a maga számára visszamenőleg sem. Belekóstolt az ügyvédkedésbe is, ami különösen hasznos volt abban, hogy élővé tegye az elméletet. Hogyan forr össze az elmélet és a gyakorlat a munkájában? Esettanulmányok, híres „sztorik” az elmúlt évtizedek környezetjogi történetéből. Bándi Gyulával Gerő Tamás beszélgetett.

Az Ügyvéd Podcast nevében kívánunk mindannyian nagyon boldog születésnapot, Professzor Úr! :)

Bándi Gyula

jogász

A PPKE JÁK Környezetjogi és Versenyjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Doktori Iskolájának vezetője. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2017 óta az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.

Magyarországon még picit ismeretlen fogalom a wealth-management: az a terület, mely vagyonos családok ügyes-bajos dolgaival foglalkozik jogi és gazdasági szemszögből. Ügyvédek, adószakértők és befektetési tanácsadók tudása egyesül a wealth-management tevékenységben. Ezen belül egy kisebb ágazat a bizalmi vagyonkezelés. Cél a vagyonegybentartás, vagyonvédelem, felelős gazdálkodás. Méhes Dávid beszélgetett Illés Istvánnal.

Illés István

Ügyvéd, az Apelzo Wealth-management egyik alapítója. Részt vett a bizalmi vagyonkezelés magyarországi meghonosításban egy nemzetközi összehasonlítótanulmány formájában az új Ptk. kodifikációs bizottság számára.  

Legfrissebb podcast adásunkban a 2025-ben benyújtott T/11917-es törvényjavaslat legfontosabb pontjairól beszélgetett Senyei Györggyel Kadlót Erzsébet és GerőTamás ügyvédek. A változások érintik a bírák és közjegyzők életkori szabályait, az eljárások digitalizációját, az áldozatvédelem erősítését, valamint a jogorvoslati rendet is. Szó lesz arról is, hogyan befolyásolhatják ezek a módosítások a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás átláthatóságát ésfüggetlenségét. Végül áttekintjük, milyen hatással lehet mindez a jogbiztonságra és a társadalmi kontrollra

Dr. Senyei György Barna

Jogi diplomáját 1993-ban szerezte meg a MiskolciEgyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Bírói pályáját 1996-ban a Miskolci Városi Bíróságon kezdte. 2004-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság bírája, 2012-től a Fővárosi Ítélőtáblai bíró, majd 2016-tól megbízott, 2018-tólpolgári-gazdasági ügyszakos ítélőtáblai tanácselnök. 2014-2016 között az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat szaktanácsadó bírája, majd 2016-2019 között az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat polgári-gazdasági ügyszakos koordinátor-helyettese. 2019. december 10-én az Országgyűlés 9 évre az Országos Bírósági Hivatal elnökénekválasztotta. 2022-től a Magyar Jogász Egylet Elnökségi tagja.

Mit jelent az Európai Unió Bíróságának C-630/2023 számú ítélete a magyar adósok és hitelezők számára? Vajon hogyan befolyásolja az ítélet a hazai banki és bírói gyakorlatot? Mi a különbség az árfolyamrés és az árfolyamkockázat között? Vajon újranyithatók a devizahiteles perek? Lehetséges a perújítás az uniós ítélet alapján? Nyugodhatott az elévülés? Mi történhet a már folyamatban lévő, vagy akár a már lezárult végrehajtásokkal? Pontosan milyen jogorvoslati formák jöhetnek szóba az egyes ügytípusoknál az eljárás különböző szakaszaiban? Hogyan nézne ki az elszámolás pontosan? Az ítélet gyakorlati hatásairól beszélgettünk és vetettük össze az eltérő nézőpontokat két devizahiteles ügyvéddel, Mándli Ádámmal és Balajthy Jánossal: egyikük adósokat, a másikuk pénzintézeteket képvisel a peres- és végrehajtási eljárásokban.

Mándli Ádám, 2020 óta ügyvéd Pannonhalmán, szakterülete a pénzügyi fogyasztóvédelem, követeléskezelés és a végrehajtási jog. Az elmúlt 10 évben közel 3.000 bírósági tárgyaláson és peren kívüli egyeztetésen képviselt adósokat, ezalatt közel 3 milliárd forint elengedését érte el a fennálló tartozásokból ítélettel vagy egyezséggel.

Balajthy János, 2017 óta önálló ügyvéd, 2013 óta foglalkozikvégrehajtási- és perjoggal. 2015 óta látja el az egyik hazai pénzintézet képviseletét deviza alapú ölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben. Szakterülete a tömeges követeléskezelés és a kötelmi igényekkel kapcsolatos peres jogviták.

Mit keresett Mikszáth Kálmán a tiszaeszlári vérvád tárgyalásán? Az Ügyvédsors című regényben a valóságkeveredik némi fikcióval, előbbi egy átfogó történelmi regény alapját képezi, utóbbi pedig mindezt olvasmányossá teszi. Számos, a valóságból merített per fordulatos feldolgozása ez a könyv, zsidótörvények, koncepciós perek és azok valós áldozatairól szól, de van benne szerelmi szál is és kitalált ügyvédi átok. A történelmi regényben az utolsó 50 év szereplői köztünk járnak, el tudják olvasni a könyvet, ettől még izgalmasabb ennek a korszaknak a feldolgozása. Aszerzővel, Kapa Mátyással Gerő Tamás beszélgetett.  

Kapa Mátyás

Ügyvéd, az ELTE Állam és Jogtudományikarának docense, állam és jogtudományok és gazdálkodás és szervezéstudományok területén egyaránt doktorált. Az oktatás és az ügyvédkedés mellett írói tevékenységet is folytat, 2019-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara Bálint ÁkosGyörgy díjjal tűntette ki. Nemrég jelent meg tizedik regénye, az Ügyvédsors.

Ahogy egyre inkább körbevesz minket a technológia, annál inkább kell lépést tartani a technológiai fejlődéssel a jogalkotóknak is. A kiberbűnözés egy gyűjtőfogalom, ma már lehet az elkövetés tárgya is, meg eszköze is a kiber tér. Miylen veszélyekre milyen válaszokat ad a jelenlegi jogalkotás?

Mezei Kitti

A Jogtudományi Intézet Bűnügyi TudományokOsztályának tudományos főmunkatársa. Kutatási témája a modern technológiák bűnügyi kihívásai, különös tekintettel a kiberbűnözés és mesterséges intelligencia területére. Emellett egyetemi oktató és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor vezető kutatója. MTA Bólyai János kutatásiösztöndíjasa és az MTA ifjúsági díj tulajdonosa.

Ma már a gyerekek legalább fele élettársi viszonyból születik, de kérdés, hogy pontosan hogyan definiálható ez a kapcsolat. A mostani Ptk. szerint az élettársi viszonyban nincs közös gazdálkodás jogcím. Az új jogcím, vita esetén a vagyonszaporulat megosztása. Kövesné Kósa Zsuzsa kúriai bíró üzenete az élettársi közösségben élőknek: „Vegyék kézbe a saját pénzügyi felelősségüket, mert a jog túl szűkszavú e téren, nagy az ítélkezési gyakorlatban a mozgástér.”

Kövesné Kósa Zsuzsa

Kúriai tanácselnök. Szakterülete a családjog. A témakörben rendszeresen ad elő ügyvédeknek, közjegyzőknek és abírók képzésében is folyamatosan részt vesz. Tagja az Igazságügyi Minisztérium családjogi szakbizottságának. Részt vett a Polgári Törvénykönyv és a Polgári perrendtartás jogszabályi előkészítésében.

Pszichológiailag se mindegy, hogy a lakóhelyünkhöz képest hol kerül sor az ügyünk tárgyalására, de emellett a költségeket és egyéb körülményeket tekintve se tétnélküli ez a döntés. Milyen lehetőségeket és korlátokat rejt magában a nemzetközi fórumválasztás? Miért fontosak az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodások, és milyen hatással vannak a szerződő felek jogaira? Ebben az epizódban Schmidt Richárd jogász, a téma szakértője segít megérteni, hogyan működik a fórumválasztás a gyakorlatban, milyen kihívásokkal jár, és milyen különbségek vannak az egyes országok joggyakorlatában.

Dr. Schmidt Richárd

Nemzetközi vitarendezésre szakosodott ügyvéd és választottbíró, a budapesti ügyvédi kamara tagja, a tárgykörben számos publikáció szerzője, a Magyar Választottbírósági Egyesület elnökségi tagja.

Az áldozathibáztatás a közlekedési baleseteknél is egy létező jelenség. Mindenkinek van véleménye és mindenki ítélkezik. Sallai Nóra színésznő esetében is érdemes mélyebben megérteni a körülményeket. Milyen tempó számít megtévesztő sebességnek? Más a megítélés, ha a baleset Budapesten vagy vidéken történt? Milyen kiskapukat akarnak kihasználni az elkövetők? Mivel a vádsikerességi mutató 98 százalék a közlekedési baleseteknél, így még nyomozati szakban van némi esély megfogni az ügyet. A bírói szakban a felmentés már egy lottó ötössel ér fel. A témáról Gerő Tamás Herpy Miklóssal beszélgetett.

Dr. Herpy Miklós, ügyvéd

2002 óra óta foglalkozik közlekedési, baleseti ügyekkel a Zafiri és Társai Ügyvédi Iroda tagjaként. Az elmúlt 22 év alatt kiterjedt tapasztalatot szerzett országos szinten büntetőjogi, szabálysértési és kártérítési ügyekben egyaránt.

Retteghy Dóra és Kelemenné Csontos Laura ezúttal az elhúzódó ügyek elleni védekezésképp létrejött intézményekről beszélgetett, úgymint például a bíróság elé állítás, büntető végzés, biztosítékok letéte, egyezség, vádalku, előkészítő ülés stb. Vajon ezek ütköznek-e az alapelvekkel? Mi lesz fontos az igazság vagy a konszenzus? Érdemes-e beismerni, alkut kötni?  

Kelemenné Csontos Laura

Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd Németországban szerezte. Jelöltként a Bojkó Ügyvédi Irodában helyezkedett el, ahol 2022 óta ügyvédként dolgozik. A Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának választott tagja, majd elnöke volt. 2019 óta a Magyar Kriminológiai Társaság titkára. Az ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-Végrehajtás Jogi Tanszékénszerezte meg doktori fokozatát, ahol jelenleg is oktat. 2023-ban a Budapesti Ügyvédi Kamara Nagy Judit díjban részesítette.

Hogy néz ki egész pontosan egy GVH rajtaütés, mire lehet számítani ügyfélként, ügyvédként? Hogy működnek a nyomozati softverek? Az önfeljelentés kimenetelének lehetőségeiről, HR- és beszerzési kartellekről, szabálytalan hirdetésekről, valamint a kamara által megszabott díjazásokról Gerő Tamás beszélgetett Horváth András versenyjogásszal.

Horváth András

Versenyjogra szakosodott ügyvéd, számos helyen oktató, előadó a témában. Szakmai tapasztalatait az Igazságügyi Minisztériumban és az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságán szerezte. Ügyvédi karrierjét a Dentons ügyvédi irodában kezdte. Tíz éve a Baker Mckenzie nemzetközi ügyvédi iroda versenyjogi csoportjának tagja. A Magyar Versenyjogi Egyesület tagja.

A megdrágult peres eljárások következményeként a jogvédelmi biztosítási szolgáltatások jelentősége is nőtt. Legfrissebb podcast adásunkban a jogvédelmi biztosításban rejlő lehetőségeket járta körbe Méhes Dávid két vendégével: Gombolai Évával és Kónya Gáborral. Jogvédelem vagy pénzügyi védelem? Mikre vonatkozhat a jogvédelmi biztosítás? Milyen tipikus területeken szokták igénybe venni a szolgáltatást? Mi a biztosító szerepe műhibák esetén? Ilyen és ehhez hasonló fontos kérdésekre ad választ a podcast adás. 

Gombolai Éva

A Legitimó jogi igazgatója. 2005-ben végzett az ELTÉ-n, külföldi jogi tanulmányait Németországban folytatta, majd rövid ügyvédjelöltködés után 2006 óta foglalkozik jogvédelmi biztosítással.

Kónya Gábor

2008-tól foglalkozik jogvédelmi üzletkötőként jogvédelmi biztosítással, azóta több mint 3000 ügyfélnek értékesített jogvédelmi biztosítást. Jelenleg 140 millió Ft-os állománnyal rendelkezik.

Melyek a magyar és amerikai ügyvédi praktizálás sajátosságai? Ami mindenképp közös: a túlórázás. Emellett kiderül a podcast adásból, hogy hogyan lehet az Egyesült Államokban letelepedni, Zöld Kártyához jutni, céget alapítani, magyarként kint dolgozni, ingatlant vásárolni, kiadni stb. Gerő Tamás Szabó Áron magyar származású, Floridában élő ügyvéddel beszélgetett befektetési és partnerségi lehetőségekről az Egyesült Államokban. 

Dr. Szabó Áron ügyvéd

Budapesten született és élt 13 éves koráig. 2013-ban szerezte meg a Fort Lauderdale-i Nova Southeastern University Shepard Broad Jogi Központjában jogi doktori fokozatát. Az Egyesült Államok mellett Magyarországon és az Oxfordi Egyetemen is tanult. Dolgozott a Baker & McKenzie budapesti központjában, majd Floridában megnyitotta saját ügyvédi irodáját, a Szabo Law Group-ot, melynek már Fort Lauderdaleben, Orlandoban és Jacksonvilleben is vannak irodái. Áron magyarul és angolul egyaránt áll az érdeklődők rendelkezésére a következő jogi területeken: kivándorlás az USÁ-ba, amerikai vízum, Zöld Kártya-ügyintézés, állampolgársági kérdések, cégalapítás, céges - peres ügyek, hagyatéki ügyek, ingatlan jog, ingatlanok kereskedése, befektetések. 

Elérhetőségei: 

Milyen jelekből következtethet egy ügyvéd arra, hogy pénzmosásból származó pénz jelent meg az ügyleteiben? Mit tegyen, ha pénzmosással kapcsolatos tanácsokat kérnek tőle? 2021. január elseje óta ügyvédként is könnyen gyanúsítottá lehet válni, ráadásul egyből minősített eset kerekedik belőle. Ügyvédi visszaélések, tanúk felkészítése, ügyvédi, védői titok és letét értelmezése... Néha vékony a jég és nem büntetős kollegák gyakran nem is érzékelik a kockázatok mértékét. Dr. Gerhard-Kotroczó Ágnes Gál István László ügyvéd professzort kérdezte a kockázatok nullára csökkentéséről.

Gál István László

Professzor doktor Gál István László büntetőjogász, ügyvéd, egyetemi tanár. A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének vezetője. Évek óta segíti a Magyar Ügyvédi Kamara munkáját az ügyvédek pénzmosás megelőzési feladatainak a kidolgozásában. Ügyvédként büntető ügyekkel, ezen belül elsősorban gazdasági és gazdálkodási bűncselekményekkel kapcsolatban lát el védői feladatokat.

Vége a barátságos adókörnyezeteknek? Ügyvédként mire kell felkészülni az FSR kapcsán? A külföldi támogatás fogalma elég tág fogalom, de a gazdasági előny a kulcs, mely kamatmentes kölcsön, adókedvezmény, összefonódás, közbeszerzési részvételi feltételekben vagy számos egyéb formában megjelenhet bizonyos összehatárok felett. Az Európai Bizottságnak jogosultsága van arra, hogy vizsgálatot kérjen, bírságoljon, és hajnali rajtaütéseket hajtson végre, ha a felhívott fél nem tesz eleget az adatszolgáltatásnak. Mire kell felkészülni ennek kapcsán ügyvédként? Példákról, esetekről, tanácsokról lesz szó dr. Vajda János és dr. Keller Anikó beszélgetésében.  

Keller Anikó

Keller Anikó ügyvéd vezeti a Szecskay Ügyvédi Iroda versenyjogi és compliance csoportját. A Who’s Who Legal és a Legal500 elismert versenyjogi szakértője. Szakterületei a klasszikus versenyjog, állami támogatások, tisztességtelen verseny és kereskedelmi gyakorlat, fogyasztóvédelem, reklámjog. Rendszeresen képviseli az ügyfeleket anti-tröszt, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos eljárásokban az Európai Unió Bizottsága, a Gazdasági Versenyhivatal és a bíróság előtt. Jelenleg a Global Advertising Lawyers’ Alliance (GALA) európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) térség regionális elnöke és a Magyar Versenyjogi Egyesület elnökségi tagja. Tagja az Önszabályozó Reklám Testületnek, az Interactive Advertising Bureau (IAB) magyar tagozatának és a Magyar Reklámszövetségnek is.

Hogyan hasznosíthatja egyszerűen egy ügyvéd a saját praxisában a civil szervezeteknél felgyűlt tudás- és ismeretanyagot? Hogyan lehet a strasbourgi emberi jogi bíróság elé vinni fogvatartottak ügyét? Milyen jogsértések esetén érdemes próbálkozni és ehhez milyen szakmai segítséget kaphatnak az ügyvédek? Milyen jogok illetik meg a fogvatartottakat? Hogyan jelenik meg a fogvatartottak kegyeleti joga a büntetés-végrehajtásban? Vajon büntetés részének tekinthető-e, hogy a fogvatartott nem vehet méltó búcsút elhunyt szeretteitől? Mit gondol minderről az Emberi Jogok Európai Bírósága? Egyáltalán miért lehet mindez fontos az ügyvédeknek és vajon hogyan hasznosíthatja egy ügyvéd saját praxisában a szakmai civil szervezeteknél felgyűlt tudás- és ismeretanyagot? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ legújabb adásunkban, ahol Gerő Tamás ügyvéd beszélget a Magyar Helsinki Bizottsággal együttműködő, Ivány Borbála ügyvéddel és Kubát Dániel ügyvédjelölttel. dr. Kubát Dániel

2022-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2019 óta a Tamási & Bencsik Ügyvédi Társulás, 2021 óta pedig Magyar Helsinki Bizottság gyakornoka, majd 2022 szeptemberétől mindkét helyen ügyvédjelöltként tevékenykedik.

dr. Ivány Borbála

2005-ben végzett a Pázmányon, majd egy rövid francia nemzetközi ügyvédi irodai kitérő után az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban kezdett dolgozni. 2010-től a Magyar Helsinki Bizottság projektkoordinátora, 2017-től ügyvéd. Főként az állam által elkövetett emberi jogsértésekkel szembeni ügyekben képvisel elnyomott társadalmi csoportokba tartozó embereket a hazai és nemzetközi bíróságok előtt.

Sok ügyvédi iroda nem foglalkozik a people management kérdésekkel tudatosan, pedig akár kicsi, akár nagy irodáról beszélünk, ugyanúgy kell működtetni, mint bármilyen szervezetet: oda kell figyelni a dolgozók jóllétére, a rendszeres, tudatos visszajelzésekre és egyéb vezetői készségek fejlesztésére. Ezeket a kérdéseket bontotta ki Méhes Dávid Dániel Gábor Fanni szervezetpszichológus, tanácsadóval.

Gábor Fanni
közgazdász-pszichológus, az ORAC Academy vezetője, szervezetpszichológus.

Pályafutását a médiában kezdte, gazdasági újságíróként, majd több mint tíz évvel ezelőtt - pszichológusnak átképezve magát - akkori munkahelyén belül megalapította, majd tíz éven át vezette az Üzlet és Pszichológia című szaklapot és az aköré felépült tartalom és képzési divíziót.

A mai jogszabályok nem könnyítik meg a szakértői folyamatokat. Büntetőjogban egy szakértőtől várják a megoldást. Anyagiak döntik el, hogy kinek lesz nagyobb esélye védekeznie, szakértőt igénybe venni. A magánszakértő csak elfogult szakértő lehet? Pedig a szakértői törvény előírja, hogy bárki kéri fel, ugyanolyan szakértői véleményt kell megfogalmaznia... Dr. Kadlót Erzsébet dr. Nogel Mónikával beszélgetett a fenti kérdésekről.

Dr. Nogel Mónika

A győri Széchenyi István Egyetemen végzett, majd Pécsett PhD fokozatot szerzett a szakértői bizonyítás kérdésében. A közelmúltban egészségtudományból habilitált. 2017-óta vesz részt az igazságügyi szakértőjelöltek oktatásában a Magyar Szakértői Kamara megbízott oktatójaként. Emellett oktat az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáján. Főállásban a győri Széchenyi István Egyetem jogi karának egyetemi docense. Emellett egy, a londoni székhelyű Royal Anthropological Institute munkacsoportjának vezetője. Közleményei közül kiemelést érdemel a ORAC gondozásában 2020-ban megjelent ,,A szakértői bizonyítás aktuális kérdései” című monográfia.

Milyen a jó tolvaj/titkos/börtön-nyelv? Kinek milyen fedőnevek jutnak eszébe először? IQ-függő a jó börtönnyelv megalkotása, használata? Eltérő nemek eltérő titkos nyelvet használnak? Lebuktathat valakit a tájszólása? A búcsúlevél valóban búcsúlevél? Milyen kérdésekkel találkozik és milyen szempontokat vesz figyelembe elemzés közben egy nyelvész szakértő? Vajda János ügyvéd, pszichológus Ránki Sára bűnügyi nyelvésszel beszgetett.

Ránki Sára

Bűnügyi nyelvész Magyarszakon végzett, majd tanult kriminálpedagógiai és nyelvtudományi doktori iskolában. Húsz évet tanított, mellette magánszakértőként, dolgozott mint bűnügyi nyelvész. Szakmai tapasztalatát az NNI-nél, a (korábbi) Budapesti Katonai Ügyészségen és a KNYF-n szerezte. Jelenleg bűnügyi nyelvészként dolgozik, és egyetemi óraadó tanár. 

Börtönország lettünk, élen járunk az egy főre jutó börtönlakók számát tekintve. Ennek kialakulásának történetéről, költségeiről, az átalakult büntetésvégrehajtási rendszer előnyeiről, hátrányairól és az esetleges alternatívákról beszélgetett Kadlót Erzsébet Lévay Miklóssal.

Lévay Miklós

Egyetemi tanár, nemzetközileg ismert kriminológus, volt alkotmánybíró. Az ELTE jogi karán végzett, majd bírói-ügyészi szakvizsgát tett. 1981-től a Miskolci Egyetem Jogtudományi Karán főállású oktatóként, a Bűnügyi Tudományok Intézetének igazgatójaként dolgozott, majd a Kar dékánja lett. 2004-2019 között az ELTE AJK Kriminológiai Tanszékének tanszékvezetője,  2006-2007 között az ELTE AJK rektorhelyettese. Nevéhez fűződik a kriminológia mesterképzés magyarországi megalapítása. Jelenleg az ELTE ÁJK teljes állású és a Széchenyi István Egyetem Jogi Karának részfoglalkozású egyetemi tanára és az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága Büntetés-végrehajtási Albizottságának elnöke.

Melyik érintett állam bíróságához érdemes fordulni határon átnyúló családjogi viták esetén? Milyen szempontokat mérlegelhetnek az ügyvédek? Hogy viszonyul a magyar és az uniós jog egymáshoz jogvita esetén? Hogyan oldható meg a váltott gondoskodás két külön országban élő felek esetében? Milyen eltérő bírósági gyakorlatok lehetnek a különböző országok között? És milyen bíróságon kívüli megoldások jöhetnek szóba? Wopera Zsuzsa egyetemi tanárral és Kölcsényi Soma ügyvéddel beszélgetett Gerő Tamás.  

Wopera Zsuzsa 

1991-ben végzett a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán. 1991-től ugyanott főállású oktató, 2002-től a Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője. 2013-tól egyetemi tanár. Elismerései: Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, Mestertanár Aranyérem. 2014-től miniszteri biztos az Igazságügyi Minisztériumban. Szakterülete a polgári eljárásjog mellett a családjog, különösen a határon átnyúló családjogi jogviták eljárásjogi kérdései.

Kölcsényi Soma

ügyvéd

Mit, mikor, hogyan és hová nyújtsunk be és mi mindent ne keverjünk össze: bírói gyakorlat és jogdogmatika a végrehajtásban az adós és a végrehajtást kérő ügyvédje nézőpontjából. Korcsolyázás a banánhéj-tengeren, avagy gyakorlati kérdések a végrehajtási eljárásban az adós és a végrehajtást kérő ügyvédje nézőpontjából. Gerhard-Kotroczó Ágnes beszélgetett Mándli Ádám és Pencz János ügyvédekkel.

Mándli Ádám

ügyvéd

2014-ben végzett az ELTE Jogi Karán. 2020 óta ügyvéd. Szakterülete a pénzügyi fogyasztóvédelem, követeléskezelés és a végrehajtási jog.

Pencz János

ügyvéd, végrehajtási jogi szakjogász

2009-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán jogász szakán. 2020-ban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végrehajtási jogi szakjogász szakán szerzett diplomát. 2016-ban jogi szakvizsgát, 2019-ben végrehajtói szakvizsgát szerzett. Az egyetem elvégzését követően banki szekrorban helyezkedett el jogi előadóként, jogtanácsosként. 2021. óta saját ügyvédi irodáját vezeti.

Létezik egyáltalán tökéletes végrendelet, vagy az sem kis szakmai kihívás, ha érvényesre, hatályosra és műhiba-mentesre sikerül? Ha kiállja a végintézkedés a hagyatéki per próbáját is? Gyakorlatias nézőpontok a legfontosabb alakiságokon túl. Talán mégse inkább végrendelkezzünk, hanem kössünk inkább öröklési szerződést? Netán ajándékozzunk halál esetére? Mikor, mi a legjobb megoldás? Hogyan helyezhető biztonságba a vagyon mozaikcsaládok, vagy akár céges öröklés esetén? Az öröklési jog évtizedes művelőjével, ügyvédszakmai előadások rendszeresen felkért oktatójával, Dr. Sziklai Jánossal Dr. Gerhard-Kotroczó Ágnes beszélgetett.

A magyar gazdasági jog egyesszámú alakja, aki még Eörsi Gyulát is meggyőzte a gazdasági jogi szemlélet helyességéről. Jogászként egész oktatói karrierjét a közgazdasági felsőoktatásban töltötte. A Gt. kodifikátoraként munkájával megalapozta a rendszerváltást. Emellett a magyar jogi sinológia megalapítója is volt... Ezer feletti a publikációinak a száma. Az oktató, aki korát megelőzően standupolt a katedrán, és aki után már senki nem szívesen adott elő egy konferencián. De miért éppen a jégkorong? A legsokszínűbb magyar jogászprofesszorra, Sárközy Tamásra emlékeznek munkatársai, Pázmándi Kinga és Verebics János.

Pázmándi Kinga

Gazdasági jogász, az ELTE Gazdaságtudományi Karának tanszékvezetője. A Magyar Jogász Egylet elnökségi tagja, a Kereskedelmi és Üzleti Jogi Szakosztályának elnöke. A Miskolci Egyetem Jogi Karán végzett, 2006-ban szerzett doktori fokozatot.

Verebics János

Gazdasági jogász, az ELTE jogi karán végzett, 2001-ben szerzett doktori fokozatot. A vállalati szférából érkezett az egyetem világába, jelenleg az ELTE Gazdaságtudományi Karának kommunikációs vezetője a Menedzsment és Üzleti Jogi Tanszék egyetemi docense. Ezen kívül az anno nagy sikerű Bucó Szetti Tacsi grafikusa. :)

Gombamód szaporodnak a klímaperek Perutól Hollandiáig rengeteg esetről, és egyre több sikeres ítéletről értesül a szakma. Ezen a területen lehetőség van a kreativitásra: ahány ország és bíróság, annyiféle megközelítés. Most még lenne esély a kibocsátás csökkentésére ahhoz, hogy esélyt adjuk gyerekeinknek és unokáinknak, hogy a mostanihoz hasonló világrendben éljék az életüket, de vajon mi a Stasbourg és a nemzeti bíróságok mozgástere a klímaperekben? Sulyok Katalin jogász-biológussal beszélgetett Lőrik József mind jogi, mind környezetvédelmi szempontok mentén.

dr. Sulyok Katalin

2012-ben végzett az ELTE ÁJK-án jogászként, majd biológusként az ELTE TTK-án. A Harvard Egyetemen szerzett LLM diplomát, doktori fokozatát pedig az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékén nemzetközi környezetjogi témában. Jelenleg e Tanszék adjunktusa, 2014-től a Jövő Nemzedékekért felelős ombudsmanhelyettes munkatársa. Kutatási területe a környezetjog és a klímajog. Az európai ombudsmani szövetség (European Network of National Human Rights Institutions) klímaváltozásért felelős csoportjának elnöke.

Napi 3 óra időrabló tevékenység = 45 nap egy évben! És ezt tovább lehet szorozni egy életre vonatkozóan is, csak az már annyira sokkoló, hogy leírni sem merjük még egyszer. Az alábbi podcastban két elfoglalt, szigorú napirend szerint élő ember, Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus és dr. Gerhard-Kotroczó Ágnes ügyvéd beszélgetését hallhatják időmenedzsment témában. Hogy Imrét idézzük: az időmenedzsment egy mennyiséginek álcázott minőségi kérdés. A halogatás mindig csak egy tünet, kérdés, hogy milyen okok húzódnak mögötte. Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunkat érintő kérdésekre kapunk kézzel fogható válaszokat. 

Limpár Imre, tanácsadó szakpszichológus

Vendégünk szakmájában azon kevesek közé tartozik, akiket sokkal inkább a jövő, mintsem a múlt érdekel. Elsősorban a hogyanok foglalkoztatják és a változás mikéntjei. 

Szakterületei: időgazdálkodás, karriermenedzsment, konfliktus- és stresszkezelés, az önbizalom pszichológiája.
Eddig megjelent könyvei: A siker tervezhető (2018), 100 mondat, amely megváltoztatta az életemet (2020) és A lélek igazságai (2022)

Mikortól számít a házassági vagyonközösség? Mi különbözteti meg a vagyoni elkülönítő szerződést a közszerzeményi rendszertől? Mit és mikor kell rögzíteni az élettársi kapcsolatban élőknek ahhoz, hogy érvényes legyen rájuk a házassági vagyonjogi szerződés? És mi a helyzet a titokban vállalt adósságokkal vagy külföldi bankszámlákkal? Legfrissebb podcastunkban mindent megtudhatnak a házassági vagyonjog gyakorlati oldaláról: Kövesné Kósa Zsuzsanna, családjogi bíróval Gerő Tamás beszélgetett.

Kövesné Kósa Zsuzsanna

1984-ben végzett a ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, bíró. Szakterülete a családjog. A témakörben rendszeresen ad elő ügyvédeknek, közjegyzőknek és a bírók képzésében is folyamatosan részt vesz. Tagja az Igazságügyi Minisztérium családjogi szakbizottságának. Részt vett a Polgári Törvénykönyv és a Polgári perrendtartás jogszabályi előkészítésében.

Egy tanulmány szerint, az amerikai ügyvédek hetven százaléka kiégett. Vajon mi a helyzet a magyar ügyvédekkel? Az ügyvédi munka túl stresszes, túl versengő és - a látszattal ellentétben - túl sok benne az érzelem, így e szakma képviselői nagyobb kockázatnak vannak kitéve a kiégéssel szemben, mint gondolnánk. Melyek a kiégés jelei, mi kell a megelőzéséhez és milyen tévhitek keringenek mindezzel kapcsolatban? Legfrissebb podcast adásunkban Méhes Dávid Dániel beszélgetett dr. Füredi Júlia szervezetpszichológussal.

Dr. Füredi Júlia

Kislánykora óta delfinkutatónak készült, de végül szervezetpszichológiából doktorált. Tanulmányait Ausztráliában, a sydney-i University of New South Wales egyetemen és az ELTE Pszichológia szakán végezte. 27 éven át pénzügyi nagyvállalatok HR igazgatójaként dolgozott. 2017-ben kiégését követően maga mögött hagyta a multik világát és saját szoftver céget alapított.

Rendszeresen ír cikkeket, ad elő a kiégésről, a vezetésről, szervezeti kultúráról. 2021-ben jelent meg az ELÉG! Kiégtem. Most hogyan tovább? című könyve, ami a kiégéssel foglalkozik. 2023 őszén jelent meg a Csúcsragadozók- Tabuk és kamuk nélkül a vezetésről című második kötete.

A védőügyvédi pálya nem nőnek való – gondolják sokan. Mert kemény, embert próbáló ügyekkel lehet találkozni, be kell áldozni a szabadidőt és a hétvégéket, és férfiasan kell küzdeni az ügyfelek érdekében. Mennyire igaz mindez? A mai adás vendége három fiatal női védőügyvéd, akikben az is közös, hogy még nem voltak harminc, amikor megalapították a saját „büntetős praxisukat”. Hogyan dolgoznak ők, hogyan látják a saját szerepüket a védőügyvédi pályán, és hogyan tudnak nőként érvényesülni a férfiak között? Dr. Balogh Csilla Tünde, dr. Csalló Sára és dr. Vágvölgyi Ágnes kolléganőkkel dr. Fodor Klaudia beszélgetett!

Dr. Balogh Csilla Tünde

2012-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 2012-2016 között ügyvédjelöltként dolgozott, 2017-ben, 29 évesen alapította meg a saját praxisát amiben azóta is dolgozik. Többségében külföldi ügyfelek védelmét látja el a felsőfokú román és angol nyelvtudásának köszönhetően. 2023 áprilisában megalapította férjével a Kós&Balogh Ügyvédi Társulást. Szakterülete a büntetőjog és a büntetés-végrehajtási jog.

Dr. Csalló Sára

2014-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karán. Egy karizmatikus professzorának köszönhetően az egyetemen elindult a büntetőjog iránti rajongása, gyakornokként is dolgozott. Ügyvédjelölti éveit egy büntetőjoggal foglalkozó irodában töltötte. 2017-ben 28 évesen megnyitotta a saját ügyvédi praxisát, ahol azóta is dolgozik. Szakterülete a büntetőjog, kiemelten a gazdasági bűncselekmények.

Dr. Vágvölgyi Ágnes

2011-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán, 2016-ban, jelöltként sokat dolgozott kirendelt védőként a Csepeli Bíróságon. 29 évesen nyitotta meg a saját ügyvédi praxisát, ahol azóta is dolgozik. Szakterülete a büntetőjog, azon belül is a közlekedési balesetek, vagyon elleni bűncselekmények, ittas vezetés.

Gerő Tamás Hoffmann Tamás nemzetközi büntetőjogásszal beszélgetett az Izrael ellen beadott dél-afrikai indítványról, tisztázva a legfontosabb kérdéseket: például mi számít népírtásnak és mi nem? Jelen vagy jövőbeli népírtásról beszélünk-e. Milyen érvek állnak Izrael rendelkezésére. Milyen bizonyítási kényszer van? És mekkora a mozgástér a tények értelmezésében?

Hoffmann Tamás

2002-ben végzett az ELTE-n. Nemzetközi büntetőjogász, a Corvinus docense, a Jogtudományi Intézet kutatója. Kutatási területe a nemzetközi büntetőjog és humanitárius jog.

Gyerekként is szeretjük a történeteket, felnőttként pedig tudattalanul is erősebben rezonálunk rájuk, mint gondolnánk. Hogyan, miként lehet ezt a hatást jól felhasználni akár egy perbeszédben, meggyőzésben, vagy egy prezentációban? És hogyan lehet elsajátítani a "spontán" storytelling készséget? Hogyan használjuk, ne pedig féljünk a csendtől? Vendégünk:

Györffy Kinga retorikai-storytelling tanácsadó, egyetemi oktató, a Szabadulás a sztorifóbiából. Mesélj, és győzz meg! és az Add elő magad. A magával ragadó előadás titkai című könyvek szerzője.

Szakterületei: modern retorika, a meggyőzés természete és technikái, a történetmesélés hatalma és határai a személyesmárka-építésben. Az elmúlt tizenhét évben több száz szakember, illetve felső- és középvezető retorikai fejlesztésében vett részt - a legkülönfélébb szakterületeken és iparágakban. Az I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet munkatársainak prezentációs-előadástechnikai felkészítője, az Imagine Cup innovációs világverseny mindenkori magyar döntőseinek pitch-trénere. Ismeretterjesztő és tudományos cikkek szerzője, mintabeszédes sorozatok társszerzője, a Bátrak, akik mernek című interjúkötet egyik szereplője.