NMHH Podcast

A közösségi média korában egy állítás pillanatok alatt tömegekhez jut el, ám kérdés, hogy ki foglalkozik a következményekkel. Hol húzódik a határ a közérdekű tájékoztatás és a személyiségi jogok megsértése között? Kell-e tűrnie egy magánembernek vagy egy közszereplőnek a róla szóló állításokat, és mikor lehet jogi eszközöket bevetni egy nyilvános közléssel szemben? Van-e visszatartóereje egy jogsértés miatt kiszabott bírságnak vagy sérelemdíjnak? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke, valamint Péntek Zoltán ügyvéd az NMHH szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcast-sorozatánake heti epizódjában. A műsorvezető: Exterde Tibor.

A vallási meggyőződés szorosan hozzátartozik az ember identitásához, ezért ennek megsértése a személyiség legmélyebb rétegét, az emberi méltóságot érinti. A hitráadásul nem magánügy abban az értelemben, hogy közösséghez kapcsolódást feltételez, így, aki mások hitébe gázol, egy közösséget is megsért. A vallási meggyőződés kifejezése ugyanakkor egyfajta véleménynyilvánításnak istekinthető, ezért a szólásszabadság védelmét élvezi. Lehet-e vallási alapon korlátozni bizonyos megszólalásokat, és a szólásszabadság adhat-e teret vallásellenes vagy sértő megnyilvánulásoknak? Mikor kell beavatkoznia az államnak és a jognak? Ebben az epizódban ezt a témát jártuk körül szakértő vendégeinkkel: Dr. Schanda Balázzsal, a PPKE JÁK egyetemi tanárával, illetve Dr. Csink Lóránt alkotmányjogásszal, az SZTE ÁJTK és a PPKE JÁK egyetemi tanárával. A műsorvezető Exterde Tibor.

Kamuprofilok, álhírek és kommentgyártók küzdenek a választók figyelméért a közösségimédia-felületeken.Adódik a kérdés: mennyire ássa alá a szavazók bizalmát a deepfake-technológia? Mennyiben alkalmazható a szurkolói hasonlat a kampányidőszakra, és hogyan teremthető meg az egyensúly a jelöltek szólásszabadsága és a választókinformációhoz fűződő joga között? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcastjának negyedik epizódja Prof. Dr. Smuk Péter PhD, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, valamint dr. Szikora Tamás, az NMHH stratégiai igazgatóhelyettese részvételével. Az adásban az is elhangzik: olyan bonyolulttá vált a világ, hogy sokan pártprogramok helyett értékrend, életstílus és szimbolika alapján szavaznak. Műsorvezető: Exterde Tibor.

Soha nem volt ilyen nehéz eligazodni a hírek, a vélemények és aszándékos félrevezetések között, mint manapság, hiszen az internet és a közösségimédia-oldalak megjelenése óta bárki bármit közölhet függetlenül attól, hogy az a társadalomranézve ártalmas vagy ártalmatlan. Mi számít hiteles hírnek, mi dezinformációnak és mi a fake news? Hol húzódik a határ a szólásszabadság és a közzétett tartalomért viselt felelősség között? Mi az újságíró, és mi a szabályozó hatóság feladataegy ilyen helyzetben? Hogyan lehet tájékozódni, amikor már a saját szemünknek sem hihetünk? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Dr. Papp János Tamás jogász, egyetemi adjunktus, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatási szakértője és Dr. Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatóközpont főigazgatója az NMHH szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcastjának harmadik epizódjában. A műsorvezető Exterde Tibor.

Az internet elterjedésével úgy tűnhetett, hogy elérkezett aszólásszabadság aranykora: a belépés olcsóvá vált, és az egyének, valamint társadalmi csoportok közvetlenül szólhattak a széles közönséghez - ellentétben a korábbi, például televízió által uralt médiavilággal. A demokratizálódás azonban új problémákat is felszínre hozott: megnőtt a nagy nyilvánossághoz eljutó ártalmas tartalmak és gondolatok száma, óriási lett a médiazaj, miközben az online platformok működését egyre inkább üzleti érdekek formálják. Vajonvalóban szabadabbá tette-e a megszólalást az internet? Erről beszélgettünk szakértő vendégeinkkel: Papp János Tamás jogásszal, egyetemi adjunktussal, az NMHH kutatási szakértőjével, valamint Ződi Zsolt kutatóprofesszorral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos munkatársával. A műsorvezető Exterde Tibor.

A szólás- és sajtószabadság minden demokrácia alapja. De mi tekinthető egyáltalán sajtónak vagy médiának ma, amikor a közösségimédia-oldalak hírforrássá válnak, újságírók helyett influenszerek formálják a közgondolkodást, és a tartalomgyártásban egyre többen használják a mesterséges intelligenciát? Mi az újságírók feladata és szerepe az átalakuló médiatérben? A szemünk előtt zajló átalakulás mennyiben világjelenség, és mennyiben sajátosan közép-kelet európai? Hol vannak a jogi szabályozás korlátai? Ezekről a kérdésekről beszélget Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke Lampé Ágnes újságíróval az NMHH szólásszabadsággal foglalkozó podcastsorozatának nyitóadásában. A műsorvezető Exterde Tibor.

10 évesen már a legtöbb gyermeknek saját, mobilnetet is tartalmazó okostelefonja vagy táblagépe van, amin keresztül mindenféle tartalmat elér a világhálón. Ezért is nagy a felelőssége a szülőknek és pedagógusoknak, hogy a tudatos médiahasználatra neveljék a fiatalokat. Öt részből álló podcastsorozatunk utolsó epizódja a médiatudatosság alapvető kérdéseivel foglalkozik és bemutatja, hogy hogyan lehet ezt a leghatékonyabb módon fejleszteni azért, hogy lehetőleg minél jobban elkerüljük a nem kívánt tartalmak megtekintését és befogadását. A témát olyan hiteles szakemberekkel járjuk körül, mint Pelle Veronika az NMHH médiatudatosság szakértője, a Corvinus Egyetem oktatója, kutatója és Rab Árpád jövőkutató, digitális kultúra szakértő. Műsorvezető: Szöőr Ádám, az NMHH sajtófőnöke.

Csatlakozz hozzánk, és lépj az egészséges digitális jelenlét felé!

A deepfake technológiát számos területen lehet akár értékteremtő eszközként is használni. Például a filmiparban forradalmasítja az utómunkát, lehetővé téve a színészek hiteles digitális megfiatalítását, vagy a szinkronizálás tökéletesítését. Az oktatás területén és a múzeumokban történelmi személyiségeket „kelthetnek életre”, akik így interaktív módon mesélhetnek a múltról, sokkal megfoghatóbbá és élményszerűbbé téve a tanulást a diákok számára. Kiemelkedő szerepe van az egészségügyben és az akadálymentesítésben is, például azáltal, hogy szintetikus hangképzéssel visszaadja a saját, eredeti hangját azoknak a betegeknek, akik elvesztették a beszédkészségüket. A negyedik adásban a deepfake technológia pozitív oldalát ismerhetik meg, amelyben olyan szakértő vendégek vannak a segítségünkre, mint Cserey György a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ITK dékánja, Papp László programtervező matematikus és Rab Árpád jövőkutató, az NMHH innovációs laborvezetője. Műsorvezető: Szöőr Ádám, az NMHH sajtófőnöke.

Csatlakozz hozzánk, és lépj az egészséges digitális jelenlét felé!

A kereskedelmi rádiózás megjelenésével egy időben általánosan elterjedtek a sokszereplős és nagy háttérstábbal készülő, jellemzően poénkodó „morning show”-k. Ezekkel szemben ma már alig akad olyan reggeli rádióműsor, amelyben csak egyetlen műsorvezető ül a mikrofonnál, és kulturális témákról, például klasszikus zenéről beszél izgalmasan, közérthetően. A Bartók Rádióban éveken át Bősze Ádám, míg az MR2 Petőfi Rádióban, majd később a Klasszik Rádió reggeli műsorában Horváth Gergely ébresztette a hallgatókat kultúrával, illetve klasszikus zenével. Mai beszélgetésünkben felmerül, hogy vajon a rádiónak manapság mi a feladata, a tömegízlés formálása vagy a tömegízlés kiszolgálása, van-e még úgynevezett kapuőri szerepe a rádiónak, miért szükséges a folyamatos kísérletezés, újítás, illetve hogy milyen lehetőségekkel tudja segíteni a rádió az előadóművészeket, hogy minél jobb helyzetbe kerülhessenek a hazai, illetve a nemzetközi zenei életben és a különböző fesztiválokon.

A Rádió 100 jubileumi podcast a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) sorozata a magyar nyelvű rádiózás indulásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A húsz epizódból álló sorozat általános perspektívából foglalkozik a magyar rádiózás fejlődésével, és mozaikokat villant fel az elmúlt száz év történelméből, különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás kialakulására. A podcast sorozat támogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Az epizód vendégei három szakterületet képviselnek, de összeköti őket a rádió. A Magyar Örökség- és József Attila-díjas író, költő, Albert Zsuzsa 1954-ben lett rádiós, és az Irodalmi Osztály szerkesztőjeként, műsorvezetőjeként dolgozott csaknem negyven éven át. Mesél arról, hogyan alakítottak ki személyes kapcsolatot a kortárs irodalom legjelentősebb képviselőivel és hogyan vették rá őket, hogy ők maguk is olvassák fel a műveiket a rádióban. Cornides Tamás, a Magyar Hangkultúra Mestere címmel 2024-ben elismert hangmester szintén évtizedeken át készített hangjátékokat, köztük a Szabó családot is a rádióban. A beszélgetésben olyan kulisszatitkokról is megoszt, hogy miért dolgoztak egy-egy színészóriással akár éjjel 2-kor is, illetve hogyan alakították ki a hetvenes években a stúdiókat és azok burkolatait a speciális hangeffektek, „zörejek” felvételéhez. Ennek az időszaknak a hátterét pedig Sávoly Tamás történész, a budapesti Postamúzeum, illetve az annak részeként működő diósdi Rádió- és Televíziómúzeum muzeológusa, a Magyar Rádió egykori levéltárosa mutatja be.

A Rádió 100 jubileumi podcast a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) sorozata a magyar nyelvű rádiózás indulásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A húsz epizódból álló sorozat általános perspektívából foglalkozik a magyar rádiózás fejlődésével, és mozaikokat villant fel az elmúlt száz év történelméből, különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás kialakulására. A podcast sorozat támogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Mintegy 1500 százalékos növekedést tapasztalhattunk az elmúlt években az online térben a deepfake tartalmakkal kapcsolatban. Egyre tágabb az áldozatok köre, ráadásul sok közöttük a fiatalkorú is. Nem elhanyagolható a mesterséges intelligenciával okozott anyagi kár sem: csak az idei első negyedévben 200-500 millió dollárra becsülik ezt az összeget a szakértők. A harmadik adásból kiderül, hogy bár a deepfake technológia a manipuláció történelmi folytonosságába illeszkedik, mégis újszerű kihívásokat támaszt. Ezekről a kihívásokról és a rájuk adható válaszainkról beszélgettünk szakértő vendégeinkkel, Aczél Petra kommunikációkutatóval, az NMHH kutatásvezetőjével, Gloviczki Zoltánnal az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával és Rab Árpád jövőkutatóval, az NMHH innovációs laborvezetőjével. Műsorvezető: Szöőr Ádám, az NMHH sajtófőnöke.

Csatlakozz hozzánk, és lépj az egészséges digitális jelenlét felé!

Ki ne hallotta volna még soha Szepesi György 1953. november 25-i legendás rádióközvetítésének hangfelvételét, amikor a magyar labdarúgó válogatott 6:3 arányban a saját otthonában, a londoni Wembley Stadionban győzte le a 90 éve veretlen angol nemzeti tizenegyet az azóta az évszázad mérkőzésének választott találkozón? A sport szinte a kezdetek óta jelen volt a rádió életében és egyre fontosabbá vált. Mai vendégeink, Török László és Lantos Gábor sportriporterek felvázolják a történelmi hátteret, mesélnek a körkapcsolásokról, felidézik a Sportszerkesztőség családias hangulatát, melynek tagjait a szenvedély, a szakmai alázat, a tisztelet és a bajtársiasság kötötte össze. A beszélgetés során olyan néhai nagyszerű kollégákra is emlékeznek, mint a már említett Szepesi György, Knézy Jenő vagy Molnár Dániel.

A Rádió 100 jubileumi podcast a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) sorozata a magyar nyelvű rádiózás indulásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A húsz epizódból álló sorozat általános perspektívából foglalkozik a magyar rádiózás fejlődésével, és mozaikokat villant fel az elmúlt száz év történelméből, különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás kialakulására. A podcast sorozat támogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Sorozatunk újabb epizódjának vendége napjaink három népszerű férfi rádiósa. Somogyi Zoltán, a Sláger FM reggeli műsora, a Sláger Reggel szerkesztő-műsorvezetője és Juhász Gergely, a Rádió 1 műsorvezetője és zenei szerkesztője kiskamasz kora óta tudatosan készült arra, hogy rádiós lesz, ezzel szemben Garami Gábor zenét tanult, és egy fogorvos barátja ötlete nyomán lett előbb reklámhang, majd rádiós műsorvezető, nemrégiben azonban hátrahagyta a mikrofont és visszatért a zenéhez. Mindhárman úgy tekintenek a rádiózásra, mint egy kapcsolódási lehetőségre a hallgatókkal, amiben ők nem főszereplők, hanem közvetítő szerepet töltenek be.

A Rádió 100 jubileumi podcast a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) sorozata a magyar nyelvű rádiózás indulásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A húsz epizódból álló sorozat általános perspektívából foglalkozik a magyar rádiózás fejlődésével, és mozaikokat villant fel az elmúlt száz év történelméből, különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás kialakulására. A podcast sorozat támogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

A generatív mesterséges intelligencián alapuló rendszerek - mint amilyen a deepfake technológia is - robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években. Ezek a technológiák ma már képesek teljesen valósághű hang-, kép- és videótartalmak előállítására, amelyek megtévesztően hasonlítanak a valódi felvételekhez. A gyors terjedés egyszerre jelent kreatív lehetőségeket és súlyos biztonsági kockázatokat: pénzügyi csalásokat, reputációs károkat, sőt súlyosabb, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket is elősegíthet.

Öt részből álló podcastsorozatunk második felvonásában a deepfake technológiáról, annak jogi, társadalmi, gazdasági következményeiről beszélgetünk olyan neves szakemberekkel, mint Rab Árpád jövőkutató, Csizmazia-Darab István IT-biztonsági szakértő és Pünkösty András egyetemi adjunktus. Műsorvezető: Szöőr Ádám, az NMHH sajtófőnöke.

Csatlakozz hozzánk, és lépj az egészséges digitális jelenlét felé!

A Rádió 100 podcast sorozat vendége napjaink három népszerű női rádiósa. Balázsy Panna egykor a Juventus és a Danubius Rádió meghatározó egyénisége volt, manapság pedig a Manna FM-en hallható a Panna, Csajok, Satöbbicímű beszélgetős műsora (podcastja). Vágó Pirosnak az egykori Sláger és Danubius Rádió, illetve a Class FM után jelenleg a Retro Rádió napközbeni sávjában mosolyog még a hangja is, míg Pordán Petra hétköznap reggelente ébresztikollégáival a Sláger Reggel hallgatóit a Sláger FM-en.

A Rádió 100 jubileumi podcast a Ráiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) sorozata a magyar nyelvű rádiózásindulásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A húsz epizódból álló sorozat általános perspektívából foglalkozik a magyar rádiózás fejlődésével, és mozaikokat villant fel az elmúlt száz év történelméből, különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás kialakulására. A podcast sorozat támogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Az újságírás, így a rádiózás alapja is a hír, mellyelhírszerkesztők, hírolvasók foglalkoznak nap mint nap a közszolgálati és a kereskedelmi médiában is. Bár Szalóczy Pál nem kedveli, hogy „az ország hangjának” szokták nevezni, a hangja mindannyiunk számára jól ismert, hiszen évtizedekenát találkozhattunk vele a vasútállomásokon és a mai napig ő mondja be a budapesti metróban is, hogy „Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak!”  A Rádió 100 mai epizódjában azt is megtudhatjuk tőle, mi a különbség a hírolvasó és a bemondó között. Másik vendégünk a kereskedelmi rádiózás világából jól ismert Fülöp Attila, aki egykor a Danubius Rádió hírszerkesztő-hírolvasója, majd hírigazgatója volt, jelenleg pedig ugyanezt a feladatot látja el a Retro Rádióban.

A Rádió 100 jubileumi podcast a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) sorozata a magyar nyelvű rádiózás indulásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A húsz epizódból álló sorozat általános perspektívából foglalkozik a magyar rádiózás fejlődésével, és mozaikokat villant fel az elmúlt száz év történelméből, különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás kialakulására. A podcast sorozat támogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Sokan a mesterséges intelligencia (MI) sötét oldalának tartják a deepfake jelenséget, amely alapvetően a valóság meghamisítását jelenti. Ugyanakkor van pozitív oldala is a technológiának, hiszen például akár az oktatásban, akár a filmművészetben hasznos megoldások is születhetnek a deepfake által. Öt részből álló podcastsorozatunk ebbe a világba kalauzolja el az érdeklődőket, akik a mindennapi életüket is érintő gyakorlati tanácsokat kaphatnak a műsorban megszólaló szakértőktől.

Az első adás a deepfake fogalmát, mibenlétét tisztázza, valamint a jogi szabályozásának lehetőségeit járja körül olyan neves szakemberekkel, mint Rab Árpád jövőkutató, Gosztonyi Gergely jogász, egyetemi docens és Papp János Tamás, az NMHH kutatási szakértője. Műsorvezető: Szöőr Ádám, az NMHH sajtófőnöke.

Csatlakozz hozzánk, és lépj az egészséges digitális jelenlét felé!

A riport az egyik legnagyobb hagyománnyal bíró műfaj,melynek gyökerei a szépirodalomig nyúlnak vissza. Ugyanakkor ma már alig van olyan rádióműsor, amely egy adott helyszínen mutatja be, és szó szerint egy karnyújtásnyira, emberközelbe hozza az értékeket. Vendégünk Farkas Erika, a Kossuth Rádió egyik legnépszerűbb műsora, A hely egykori főszerkesztője,műsorvezetője, riportere, aki legendássá vált zöld mikrofonjával megközelítőleg 34 ezer embert szólaltatott meg az évek alatt, valamint Gaskó Balázs televíziós-rádiós műsorvezető, akivel jelenleg a Klasszik és a Jazzy Rádióműsoraiban találkozhatnak a hallgatók.

A Rádió 100 jubileumi podcast a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) sorozata a magyar nyelvű rádiózásindulásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A húsz epizódból álló sorozat általános perspektívából foglalkozik a magyar rádiózás fejlődésével, és mozaikokat villant fel az elmúlt száz év történelméből, különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás kialakulására. A podcast sorozat támogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

A Magyar Katolikus Rádió 2004-ben azzal a céllal jött létre,hogy a magyar társadalomban a keresztény életfelfogást és erkölcsiséget megerősítse és terjessze. Közszolgálati jellegű műsorstruktúrája azonban nemcsak keresztényeknek szól, sőt az sem elvárás, hogy munkatársaik katolikus vallásúak legyenek. Közös értékrendjük, a magyar és az egyetemes kultúra, valamint anyanyelvünk értékeinek megőrzése köti össze a műsorkészítőket. Vendégünk dr. Radetzky András vezérigazgató-helyettes és a legendás rádiós-televíziós műsorvezető, a Zenebutik egykori házigazdája, Juhász Előd.

Vendégünk a műsorvezető, aki csaknem negyven éverendíthetetlenül kel hajnalban azért, hogy reggelente élőben köszöntse a rádióhallgatókat: Bochkor Gábor. A nyolcvanas években a Magyar Rádión belül indult Danubius Rádióban még németül vezetett műsort, majd a magyar kereskedelmi rádiózás egyik legmeghatározóbb és legismertebb, műfajteremtőinek egyikévé vált. A Danubiusból a néhai Boros Lajossal „áttekertek” a Sláger Rádióba, jelenleg pedig a Retro Rádió reggeli műsorát vezeti Lovász Lászlóval.

Buza Sándor a Magyar Rádióban kezdte a pályafutását, majd a Danubius Rádióhoz került, ahol a reggeli műsor, a Danubius Capuccino egyik műsorvezetője is volt, de zenei szerkesztőként, később programigazgatóként is dolgozott. A Danubius megszűnése után jelentős szerepe volt az MR2 Petőfi „nagyon zene” időszakának előkészítésében is. Jelenleg civil munkája mellett a Trend FM turisztikai-gasztronómiai magazinja, a Menni-Enni szerkesztő-műsorvezetőjeként hallhatjuk.

Az InfoRádió honosította meg Magyarországon a hírrádiózás műfaját, amikor idén éppen 25 éve, 2000. október 2-án a kereskedelmi rádiók közül elsőként – és azóta is egyedüliként – hírrádióként határozta meg magát. Vendégeink három alapító tag, Módos Márton ügyvezető főszerkesztő, Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető és Tancsa Emma vezető hírszerkesztő.

A hazai könnyűzene kizárólagos bölcsője évtizedeken át aMagyar Rádió volt. Itt dőlt el, mely dalokat engedélyezi a sanzon- és táncdalbizottság, vagyis mely szerzeményekből készülhet rádiófelvétel és kikből lehetnek sztárok. A televíziós táncdalfesztiváloknak két rádiós „párja” isvolt: a Tessék választani! és a Made In Hungary rádiós dalbemutató versenyek. Ezekről az évekről kérdeztük a két kiváló zeneszerzőt, Malek Miklóst és Wolf Pétert, akik belülről látták, tapasztalták a rádió mint könnyzenei műhelyműködését.  

A kereskedelmi rádiók közül a legtöbben a zene alapján választanak. De vajon kik és hogyan döntik el, hogy milyen dalok szóljanak és naponta hányszor menjen egy sláger? A zenei szerkesztés ízlés dolga vagy matematika? Mi értelme annak a kifejezésnek, hogy „rádióbarát” egy dal? Mi történik egy zenei teszten? Vendégeink Szever Pál és Kalácska Gábor, akik rádiós műsorvezetőként, zenei szerkesztőként és programigazgatóként évtizedek óta dolgoznak a szakmában.

Hogyan lett a Sing Sing rockzenekar énekese, Abaházi Csabaelőbb a Danubius Rádió, majd a Class FM, jelenleg pedig a Retro Rádió műsorvezetője, valamint Patkó Béla „Kiki”, a 80-as évek egyik legsikeresebb popegyüttese, az Első Emelet frontembere előbb a Juventus Rádió, majd a Petőfi Rádió műsorvezetője? És vajon másképp rádiózik az, aki zenészként kezdte a pályáját, illetve beleszólhat, hogy milyen zenét játsszon a rádió?

1965. április 8-án szólt először a Magyar Rádióban a Csak fiataloknak című műsor. Komjáthy György szerkesztő-műsorvezető ifjúsági könnyűzenei összeállításában végre itthon is hallhattak divatos, „nyugati” slágereket a rádióhallgatók, és lehetőséget kaptak a bemutatkozásra a beatzenekarok is. Vendégük a rádiós legenda, Komjáthy György.

Az előző részben a kísérleti adásoktól a II. világháború végéig tekintettük át a magyar nyelvű rádiózás történetét. A beszélgetés folytatásában az 1945-től napjainkig terjedő időszakról beszélgetünk a magyar rádiótörténet egyik legjelentősebb kutatójával, Prof. dr. Simándi Irénnel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárával.

A magyar rádiózás rendszerváltás-környéki időszaka tele volt újításokkal és merész vállalkozásokkal, amelyekben oroszlánrészt vállaltak a „Rádió 100” harmadik epizódjának vendégei. B. Tóth László, Rónai Egon és Héder Barna a Calypso Rádió, a Danubius Rádió és a Rádió Bridge indulásának időszakán túl megvitatták a frekvenciamoratórium bevezetésének és a zenei szelektorrendszer alkalmazásának hatásait, de arra is rámutattak, hogy innovációikat a külföldi rádiótulajdonosok egy idő után gyakran lesöpörték az asztalról – azok mégis egy sajátosan hazai arculatot tudtak adni az itthoni kereskedelmi rádiózásnak.

Mindenki ismeri az LGT együttes Szól a rádió című dalát, devajon mennyi az igazságtartalma és mennyi Sztevanovity Dusán szövegírói fantáziájának szüleménye?  Létezett Marczal János segédtiszt, aki egy nótát énekelt és tényleg egy csukott bútorszállítóban volt az első stúdió?

Vendégünk a magyar rádiózás történelmének egyik legjelentősebb kutatója, Prof. dr. Simándi Irén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, akivel a beszélgetéselső részében a kísérleti adásoktól a II. világháború végéig tartó időszakot vesszük górcső alá.

Várkonyi Attila „Sztársáv” című műsora a Juventus Rádióban és a Jáksó László nevét viselő „Jáksó HOT20” a Danubius Rádióban szokatlan újdonságnak számítottak, és műfajt teremtettek a hazai kereskedelmi rádiózásban.

A Rádió 100 podcast a magyar rádiózás közelgő 100. évfordulóját ünnepli – és azok előtt tiszteleg, akik műfaji újdonságokat hoztak a kereskedelmi rádiózásba. Várkonyi Attila és Jáksó László története nemcsak rádiós legenda, hanem korszakváltás is: ők mutatták meg, hogyan lehet szórakoztatni egy egész országot, új stílusban. A sorozatot a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete készítette, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával.

Ne hagyd ki évadzáró epizódunkat – a digitális egyensúlyvisszaszerzéséről!

A korábbi tíz epizódban tudományos háttérrel ésgyakorlati tanácsokkal segítettük a szülőket és szakembereket az online gyermekvédelemben. Ebben az évadzáró részben további kézzelfogható, apró, dehatékony lépésekre fókuszálunk, amelyek segítenek csökkenteni a családi feszültséget és tudatosan visszavenni az irányítást digitális eszközeink felett.

Szakértőink – Pelle Veronika, az NMHH médiatudatosságszakértője; a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, kutatója és dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkorház ADHD Ambulanciájának tudományos igazgatóhelyettese,gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos – rávilágítanak arra, hogy az okoseszközök függőséghez hasonló állapotot eredményezhetnek, amely láthatatlanul hat mindennapjainkra. A teljes letiltás nem megoldás – hiszenrengeteg előnyük és praktikus funkciójuk van, de létezik egy tudatos, kiegyensúlyozott út, amelynek megtalálását podcast-sorozatunk is segíti.

Csatlakozz hozzánk, és lépj az egészséges digitálisjelenlét felé!

Az online világ számos veszélyt rejthet a fiatalok számára. A sexting, grooming és sextortion mind olyan jelenségek, amelyek komoly figyelmet és tudatosságot igényelnek.Kiemelten fontos, hogy mind a gyermekek, mind a szülők tisztában legyenek a veszélyekkel és a segítségkérés lehetőségeivel. Podcast sorozatunk 10. részébenkét olyan szakértőt hívtunk meg, akik napi szinten dolgoznak fiatalokat érintő online visszaélések esetein:

• Táler Orsolya, pszichológus, szupervízor, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője;
• Dr. Csalár Dorina, az NMHH Internet Hotline osztályvezetője.

A beszélgetés során szó esik többek között a fiú áldozatok számának növekedéséről, az áldozathibáztatás társadalmi gyökereiről, a nemet mondás és a határhúzás nehézségeiről, az online visszaélések jogi következményeiről, valamint a bejelentés és a segítségkérés konkrét lépéseiről is.

Ha fontos számodra a fiatalok online biztonsága, vagy érintett vagy a témában, érdemes végighallgatnod ezt az epizódot.

További információ és segítségkérés:

Ma áldozat vagyok, holnap én bántalmazok?! Magyarországon az online bántalmazás növekvő probléma, fontos társadalmi kérdés, amely több szempontból is megközelíthető. Mi minősül agressziónak? Mi az iskolai bántalmazás, azaz cyberbullying lélektana? Mit jelent az online tér semlegesítő hatása és milyen szerepe van a kortársnyomásnak, elvárásoknak az agresszió kialakulásában?

 Podcastsorozatunk 9. részében szakértő vendégeink – Dr. Kiss Tibor kibertér-kriminológus az NKE tudományos és nemzetközi dékánhelyettese és Dr. Varga Árpád kriminológus, az NMHH Médiaműveltségi Programok Osztály osztályvezetője – beszélgetnek arról is, hogy milyen jó gyakorlatai vannak az iskolai agresszió kezelésének, megelőzésének.

A közösségi médiában egyre több gyerek válik influenszerré, de vajon milyen hatással van ez rájuk és a követőikre? Etikus-e a gyermekek kidfluenszerként való szerepeltetése? Hogyan befolyásolja a tartalom, amit bemutatnak, a fiatal nézők értékrendjét és önképét?Az NMHH Podcast legújabb epizódjában Prof. dr. Aczél Petra kommunikációkutató és Dr. Guld Ádám médiakutató beszélget arról, hogy:✔ Miért követünk influenszereket, és milyen pszichológiai hatásuk van ránk?✔ A szülők 80-90%-a aggódik, mégis csak 10-20% beszélget gyermekével az online tartalmakról. Miért?✔ Hogyan hat a luxus tematikája a fiatalok gondolkodására és önértékelésére?✔ Mit tehetünk szülőként és szakemberként a tudatosabb médiafogyasztás érdekében?Fontos kérdések, elgondolkodtató válaszok és gyakorlati tanácsok szakértőktől. Ne hagyd ki ezt a részt!

Mik azok a sötét mintázatok, melyek a függősék kialakulását is segítik? Miért baj, hogy a fiatalok a social média használattól nem sajátítják el a késleltetni tudást? Miért problémás, ha információs buborékba kerülünk, és miért fontos az unatkozás? Milyen pozitív lehetőségek vannak a TikTokon?

Az NMHH Podcast legfrissebb epizódja a TikTok jelenségét veszi górcső alá, fókuszálva a digitális gyermekvédelem és az online biztonság kérdéseire. Amellett, hogy szakértő vendégeink – Dr. Purebl György pszichiáter és pszichoterapeuta szakorvos, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója, és Dr. Papp János Tamás jogász, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának kutatási szakértője – választ adnak ezekre a kérdésekre is, tanácsaikkal segítik a podcast hallgatóit, nézőit.

Az NMHH Podcast legfrissebb epizódjában a gamer-léttel foglalkozunk. Milyen előítéletek kötődnek a témához, és ezek közül melyiknek mennyi a valóságtartalma? Hogyanfejleszthetik az online játékok gyerekeinket? Miért lenne nagyon fontos, hogy a szülők is elővegyék játékos énjüket, és csatlakozzanak gyerekeikhez? Dr. Fromann Richárd szociológus, a Játékoslét Kutatóközpont alapító ügyvezetője és Lajtos Ádám pedagógus, médiaért és szakértő, az NMHH Bűvösvölgy debreceni csoportvezetője az egyensúly megteremtéséhez hasznos tanácsokat is adnak aszülőknek.

Az NMHH Podcast új epizódjában azt vizsgáljuk meg, hogy miért vannak különösen veszélyben a kamaszok az online kihívások kapcsán. Mi motiválja a részvételüket? Különböznek-e ezek a netes kihívások a történelmet végigkísérő beavatási szertartásoktól? Változik-e az online valóság-és veszélyérzékelés? Szakértő vendégeink – Majsai László pszichopedagógus, nevelési tanácsadó, terapeuta és dr. Varga Árpád kriminológus, NMHH Médiaműveltségi Programok Osztály gyermekvédelmi elemző munkatársa – hasznos gyakorlati útravalókat is megosztanak hallgatóinkkal.

Az NMHH Podcast legújabb epizódjának középpontjában a kisiskolás kor áll, ami a gyermek idegrendszerének fejlődése szempontjából meghatározó időszak. Milyen hatásai lehetnek ebben az életszakaszban a túlzott és válogatás nélküli digitális tartalomfogyasztásnak? Mi a kognitív agyi köd állapota? Dr. Szőke-Milinte Enikő, az EKKE docense, és Bezzeg Krisztián, az NMHH Bűvösvölgy budapesti csoportvezetője techno-optimistaként segítenek az egyensúly megteremtésében és a jó gyakorlatok kialakításában.

Az NMHH Podcast legfrissebb epizódja az okoseszközöknek a kisgyermekek személyiségfejlődésére gyakorolt hatásával foglalkozik. Milyen életkor alatt nem javasolt képernyőt néznie a gyerekeknek? Mi a digitális autizmus? Miként segíthetne a szülőknek, ha lenne társadalmi összefogás és közösségi szabályozás a témában? Fóris Alexandra pszichológus, gyermekvédelmi elemző és Szűts Zoltán dékán, tanszékvezető, egyetemi docens beszélgetésében nem csak felhívják a figyelmet a szülői munka befektetésének elkerülhetetlenségére de hasznos tanácsaikkal segítenek is benne. 

Az NMHH Podcast új epizódja a sharenting azaz a gyerekekről való szülői túlposztolás jelenségével foglalkozik. Miért probléma, hogy tízből nyolc gyereknek a szüleik már megszületése előtt létrehozzák digitális lábnyomát? Miként válhatnak a gyanútlanul kiposztolt gyerekfotók és bizonyítványok bűncselekmények részévé? Milyen szerepük van a kidfluenszereknek és vajon zavarja-e gyerekeinket, ha róluk posztolunk? Dr. Veszelszki Ágnes dékán, tanszékvezető egyetemi docens és Fribék Judit rendőr százados tekintik át a sharentingben rejlő veszélyeket, és gyakorlati tanácsokkal segítenek csökkenteni azokat.

Az NMHH Podcast 2. évada a gyermekek online biztonságával foglalkozik. Miként lehet a gyermekeket megvédeni az online tér veszélyeitől anélkül, hogy teljesen eltiltanánk őket? Melyek ezek a veszélyek és hogyan kerülhetjük el őket? Meddig menjek el szülőként a kontrollban? A nyitó epizódban szakértőink Reményiné Csekeő Borbála, pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője és dr. Somogyi Ákos Gergő, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának vezetője beszélik át az ismeretlenek és a kortársak felől érkező online veszélyhelyzeteket és a lehetséges megoldási stratégiákat.

Miért fontos az etikus átláthatóság és a határokon átívelő szabályozás az MI kapcsán? Miként járulhat hozzá a felelős MI-hez az üzleti világ, a társadalom és a szabályozók? Ezekről a kérdésekről beszélgetnek a stúdióban a konferencia előadói: Dr. Erdélyi Olívia a Bonni és Canterbury Egyetem professzora, Dr. Erdélyi Gábor a Canterbury Egyetem alkalmazott adattudományok program igazgatója és Drajkó László a Cydrill Software Security alapítója és vezető partnere.

A podcast különkiadás a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által szervezett Humans in Charge Nemzetközi MI Szimpózium apropóján készült.

Az évadzáró epizódban egészen mélyre nyúlunk az online bizalom témakörében. Szakértőink, prof. dr. Aczél Petra és Tari Annamária klinikai szakpszichológus, az önkép és a digitális világ kapcsolatáról tárnak fel elgondolkodtató tényeket. Láttatni akarjuk magunkat szelfikkel, magabiztosságot gyűjtünk lájkokkal, retusáljuk és szerkesztjük képeinket. 🤳 Milyen hatással van az önképünkre a digitális platformokon való jelenlétünk? Hova vezet, hogy sokan már kirakatban éljük az életünket? Egyre fiatalabb korban lépünk be az online térbe, ami egyfajta identitáslaboratóriumként is működik. Kísérletezünk a különböző identitásokkal, felpróbálunk egyet-egyet, de találkozik-e valaha ebben a térben önmagunk külső és belső képe, az énkép és a magunkról kialakult kép? 🎧 Ne hagyd ki ezt az elgondolkodtató beszélgetést!

Tudtad, hogy a médiafogyasztással töltött időnk gyakran többszöröse annak, amit gondolunk? Az NMHH Podcast 8. adásában az online bizalom témakörében a médiatudatosság kerül terítékre. A digitális világ egyre nagyobb szerepet játszik mindennapi életünkben, és az online bizalom kérdése egyre fontosabbá válik. Egyre több időt töltünk a digitális képernyők előtt, amiért az adatainkkal és időnkkel fizetünk. Szóba kerül a digitális detox, a sharenting jelenség és a tudatos médiafogyasztás keretei is. 💻 🧠 Az NMHH szakértője, prof. dr. Aczél Petra és meghívott vendégünk, dr. Veszelszki Ágnes járja körül a kérdéskört. 🎧

Az NMHH Podcast legfrissebb adásában Keleti Arthur, kiberbiztonsági szakértő, jövőkutató és dr. Lendvai Gergely Ferenc, az NMHH szakértője beszélgetnek a deepfake-technológia különböző aspektusairól.
A deepfake mesterséges intelligencia segítségével képes valósághűen utánozni emberek arcvonásait, hangját és mozdulatait, ezáltal szinte tökéletes másolatokat készítve. A technológia fejlődésével a deepfake-videók egyre meggyőzőbbek, így egyre nehezebb megkülönböztetni a valóságot a hamisítványoktól. 🕵️‍♂️ Hogyan befolyásolhatja a deepfake-technológia a bizalmunkat az online tartalmak iránt? Milyen hatással lehet a deepfake a jövőbeli kommunikációra és médiára? 📱 Hallgasd meg az adást, amiben a szakértők ilyen és hasonló kérdésekre keresik közösen a választ.

A modern medicina és a fejlett életmód hatására az elmúlt másfélszáz évben megduplázódott a születéskor várható élettartam, és az 1995 után születettek számára már nem álom a 110 év megélése sem.

Most újabb fejezet nyílik az egészségügyben, a digitális megoldásoknak köszönhetően ugyanis nem csupán annak fogalma, de az eszközkészlete is megváltozott - ma már olyan, megfizethető diagnosztikai eszközöket használunk otthon, amilyenek régen még kórházakban is alig voltak. Ezzel párhuzamosan azonban rengeteg, igencsak személyes adat is keletkezik.

Ezekkel ki rendelkezik? És vajon tudunk-e élni az adatok értékelésében rejlő lehetőségekkel?

Az NMHH Podcast legújabb adásában Kántor Endre műsorvezető és a műsor állandó szakértője, Rab Árpád, az NMHH innovációs laborvezetője dr. Davidovics Krisztinával, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának oktató-kutatójával beszélget arról, hogy mekkora hatással van a mesterséges intelligencia az egészségügyre, és mit érzünk mindebből mi páciensek.

Szó esik a műsorban adat-altruizmusról, a beleérző képesség gyakorlati hasznáról, és a SE és az NMHH között létrejött kutatásfejlesztési programról is.

A mesterséges intelligencia jelentősége az első ipari forradaloméhoz fogható – csakhogy, amíg az első ipari forradalom az embereket változtatta robotokká, most éppen robotoknak szervezzük ki az emberi munka egy részét.

Mivel minden digitalizációs forradalom velejárója a munkanélküliség, számolni kell azzal, hogy lesznek szakmák, amelyek átalakulnak, esetleg meg is szűnnek az MI megjelenésének hatására - de vajon tényleg baj lenne, ha korunk munkaalkoholista társadalma megszabadulna a munkahelyek egy részétől?

A MI munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról, az élethosszig tartó tanulás hasznáról, a jövő iskolájáról és a nélkülözhetetlen emberi készségekről is szól az NMHH Podcast legújabb adása, amelyben Kántor Endre műsorvezető és az adás állandó szakértője, Rab Árpád, az NMHH innovációs laborvezetője Homor Fatima oktatásfejlesztési kutatóval beszélget.

Az adásból egyebek között az is kiderül, hogy egy szoftver a munkánkat ugyan nem veheti el, a pénzünket viszont igen, mivel a mesterséges intelligencia megváltoztatja az üzleti modelleket.

Lehet szabályozni a mesterséges intelligenciát? Mit hoz az Európai Unió MI szabályozása, az AI Act? Hogyan érinti a hétköznapjainkat? Mit tehetünk, ha a hitelkérelmünket egy robot-, vagy annak ajánlása alapján egy ügyintéző elutasítja? Megannyi izgalmas jogi kérdés és válasz az MI szabályozás kapcsán, közérthetően.

Szakértőnk Dr. Ződi Zsolt jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, tudományos főmunkatársa - vele beszélget állandó szakértőnk, Rab Árpád jövőkutató, az NMHH Innovációs Labor vezetője és Kántor Endre műsorvezető.

NMHH Podcast a digitális mindennapokért!